A Kremlnek legalább 700 ezer háborús veterán társadalomba való visszailleszkedését kellene megoldania egy esetleges ukrajnai fegyverszünet vagy békekötés esetén, ám ez súlyos veszélyeket rejt Vlagyimir Putyin hatalmára nézve – állítja legújabb elemzésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A szokatlanul terjedelmes elemzés sorra veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a Kreml azért hozott, hogy elkerülje a háborúból visszatérő katonák rendszerellenes szervezkedéseit. Hasonló volt a helyzet 1988-89-ben, amikor a Szovjetunió befejezte a tíz évig tartó afganisztáni háborút. Az akkori szovjet társadalomra rázúduló, lelkileg súlyosan traumatizált, sok esetben drogfüggő leszerelő katonák olyan feszültséget gerjesztettek, ami – az időközben kibontakozó gazdaság válsággal együtt – végül is a kommunista rendszer összeomlásához vezetett.
Márpedig Vlagyimir Putyin éppen azzal az ígérettel került annak idején hatalomra, hogy meg fogja akadályozni a "vad '90-es évek" visszatérését. Az orosz társadalomban mély sebeket ejtett az akkori idők gazdasági hanyatlása, a politikai bizonytalanság és az ezekkel párhuzamosan elburjánzó bűnözés. Mivel már most látszik milyen sok a hasonlóság az afganisztáni és az ukrajnai háború között, a Kreml több olyan intézkedést is hozott, amelyekkel igyekszik megakadályozni az afgán szindrómának is nevezett zűrzavaros állapotok visszatérést.
A helyzet egyre aggasztóbb
2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az Oroszországban elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, és kétszáznál is több embert gyilkoltak meg a harcokból visszatért veteránok. Nem csoda, ha a Kreml attól tart, hogy még a vad '90-es éveknél is súlyosabb politikai bizonytalansággal kell szembenéznie. Azzal ugyanis, hogy az ukrajnai inváziót a kezdetektől csupán korlátozott katonai műveletnek nevezte, és a hadjáratot igyekezett távol tartani a társadalomtól, nem tudta a közvéleményt széles körben a háborús célok mellé állítani. Így aztán elmaradt az a fajta lelkesedés is, amely egykor, a második világháborúból visszatért szovjet katonákat övezte.
A helyzet most is ugyanaz, mint az afganisztáni kivonulás után.
Az oroszok túlnyomó többsége bizalmatlanul, néhol kimondottan ellenségesen fogadja a frontról visszatérőket. Főleg, hogy egy részüket elítélt bűnözők közül toborozták azzal az ígérettel: fél év frontszolgálat után mentesülnek a büntetés alól. A háborúból visszatérő börtöntöltelékek pedig érthető nyugtalansággal töltik el az oroszokat. A leszerelők és a velük kapcsolatos társadalmi ellenkezések kezelésére az orosz vezetés igyekszik elnyomni a civil szerveződéseket, a veteránokat pedig az államilag irányított szervezetekbe tereli.
Ez utóbbi érdekében 2023 áprilisában létrehozták a Haza Védelmezőinek Pénzügyi Alapját, 2024 februárjában a Hősök Ideje Államigazgatási Főiskolát, valamint két szerveződést, a Különleges Katonai Művetek Veteránjainak Szervezetét és a Szvoji Bajtársi Mozgalmat .
A Haza Védelmezőinek Pénzügyi Alapja
Ebből nyújtanak anyagi támogatást a leszerelők társadalmi visszailleszkedését, egészségügyi ellátását, vagy lelki gondozását intéző csoportoknak. Vlagyimir Putyin döntése értelmében az alap majdnem 11,5 milliárd rubellel (több mint 50 milliárd forint) gazdálkodhat. Vezetőjévé az államfő unokahúgát, Anna Civilevát tették meg, míg a felügyelőbizottság élére Putyin szürke eminenciása, Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese került. Ezzel párhuzamosan a Kreml gyakorlatilag megszüntetett minden más anyagi forrást, ahonnan a veterán szervezetek pénzt kaphatnak. Támogatásra pedig csak a putyini vezetéshez lojális csoportok számíthatnak, bár számukra is az a legbölcsebb, ha beolvadnak a két, államilag gründolt veterán csoportba.
Sajátos módon a Kreml háborús politikáját a leghatározottabban a nacionalista szélsőjobboldalról bírálták. A leghangosabb, a 2023-ban létrejött Dühös Patrióták Klubja nevű csoport volt. Alapítója, Igor Girkin – maga is egykori katona, majd az FSZB tisztje, később parlamenti képviselő – elsősorban a hadsereg vezetésének alkalmatlanságát hangoztatta. Hozzá hasonlóan bírálta a moszkvai hadvezetést Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Progozsin, valamint a csecsen hadúr, Ramzan Kadirov.
Aztán Prigozsin, az elbukott puccskísérletét követően egy hónappal, gyanús körülmények között, repülő szerencsétlenség áldozata lett, Igor Girkint pedig szélsőséges nézetek terjesztése miatt négy év kényszermunkára ítélték. Ramzan Kadirov azóta felhagyott a Kreml nyilvános bírálatával.
A Hősök Ideje Államigazgatási Főiskola
Az orosz elnök kezdeményezésére hozták létre ezt a hangzatos nevű, bár inkább csak tanfolyam jellegű képzést is. Célja, hogy a háborúból visszatért, a rendszerhez hű, leszerelt katonákkal töltsék fel az orosz államigazgatás különböző szintű hivatalait, illetve az állami cégek irányító posztjait. A deklarált szándék, hogy belőlük alakuljon ki az új hatalmi elitet.
Vlagyimir Putyin többször elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az orosz társadalom legfelsőbb rétege nem támogatja elég lelkesen az ukrajnai háborút. 2024-én február 29-én, a főiskola alapításakor elhangzott beszédében olyanokat mondott, hogy az új elitnek munkásokból és harcosokból kell állnia, akik tettekkel bizonyították hűségüket, mert ők nem fognak meghátrálni vagy elárulni a hazát. Az elnök szerint azok, akik az 1990-es években ügyeskedve, magukhoz ragadták a gazdasági hatalmat, nem képviselik Oroszország vezető rétegét.
Ezzel kapcsolatban az ISW megjegyzi, hogy mivel Oroszországban az egész államigazgatást átszövi a korrupció, az újonnan kinevezett vezetők nyilván lojalitásukkal fogják meghálálni a jól jövedelmező beosztásokat. Vlagyimir Putyinnak pedig éppen erre, a minden határon túlmenő hűségre lesz szüksége az ukrajnai kaland befejezése után. Csak a háborúban aratott győzelem igazolhatná azt a rengeteg áldozatot, amit Oroszországnak meg kellett hoznia az elmúlt három évben. Viszont teljes sikerre Moszkva aligha számíthat, ezért rendkívül fontos, hogy az államigazgatás, de főleg a hadsereg alsóbb és középszintű vezetése rendületlenül az elnököt támogassa.
Állami veteránszervezetek
A Háborús Tanulmányuk Intézete elemzésében szót ejt a két, központi irányítás alatt álló veteránszervezetről is. Mindkettőt azzal a céllal hozták létre, hogy kiszoríthassák a különböző – jórészt a Kreml által ellenőrizhetetlen – civil szervezeteket, helyi önkormányzati intézményeket. A már említett jókora pénzügyi alapból bőven jut mind a Különleges Katonai Műveletek Veteránjainak, mind pedig a Szvoji Bajtársi Mozgalomnak. Azért, hogy ne legyen köztük vita vagy rivalizálás, a két csoport együttműködési megállapodást kötött a tavaly december 16-án tartott, közös kongresszusukon. A két szervezetnek azonban nemcsak a leszerelő katonák társadalmi integrációja és a rokkantak gondozása a feladata, hanem a fiatalok hazafias nevelése, valamint az orosz társadalom felkészítése egy, a NATO-val vívott elhúzódó háborúra – írja az ISW.
A háborús készülődés és ezzel a hadsereg felduzzasztott létszámának fenntartása jelenti egyelőre a legkisebb politikai kockázatot Vlagyimir Putyin számára. Az ukrajnai háború gyors befejezése után a behívott katonák tömeges leszerelése, az afgán szindróma megjelenésével fenyegeti a Kremlt. Az orosz társadalom képtelen lenne kezelni azokat a súlyos gondokat, amit több tíz- vagy akár százezernyi, traumatizált frontkatona hazatérése jelentene.
Ezt még tovább súlyosbítaná az is, hogy az orosz hadsereg a helyi viszonyokhoz képest kiugróan magas illetményt, havi 200 ezer rubelt (873 ezer forint) fizet a katonáknak. A civil életbe visszatérő leszerelők joggal várnának el hasonló fizetéseket, de ezt jelenleg képtelen biztosítani az orosz gazdaság.
Vlagyimir Putyin saját, jól felfogott érdeke tehát az, hogy minél több embert tartson fegyverben.
A moszkvai hadügyminisztérium ezért már el is kezdte szerződésesre alakítani az önkéntesek státuszát. A katonákkal sok helyen erőszakkal íratják alá a határozatlan időre szóló megállapodásokat, ami garantálja, hogy addig maradnak mundérban, amíg azt az elnök jónak látja. Ahhoz pedig, hogy mindezt elfogadtassa a társadalommal, Vlagyimir Putyinnak folyamatosan készülnie kell a NATO elleni háborúra. A washingtoni elemzők arra figyelmeztetnek, hogy mindezt a béketárgyalásokon figyelembe kellene venni. Mert a Nyugat könnyen abba az illúzióba ringathatja magát, hogy a fegyvernyugvás követően visszatérhetünk a háború előtti állapotokhoz, és Oroszország majd leszereli óriási hadseregének egy jelentős részét.





