Infostart.hu
eur:
380.98
usd:
321.11
bux:
127796.02
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a közös frakció alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Szakértő: az adósságfékszabály lesz a német koalíciós tárgyalások szakítópróbája

A német előrehozott választások után várhatóan a CDU/CSU és az SPD lép koalícióra, ám a két párt között jelentős nézeteltérések vannak – vélekedik Máthé Réka Zsuzsánna. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a megegyezés nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió, és különösen Magyarország számára is fontos lehet.

A német előre hozott választás győztese, a CDU/CSU várhatóan a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A két két párt azonban több ponton sem ért egyet a gazdasági reformokkal kapcsolatban, holott a gazdasági helyzet Németország egyik legégetőbb problémája – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MCC senior kutatója úgy véli, az ellentéteket jelzi az is, hogy az eddig is kormányzó, de a választásokon gyengén szereplő szociáldemokraták többször is kijelentették, egyáltalán nem biztos, hogy koalícióra fognak lépni a kereszténydemokratákkal. Ennek ellenére a szakértő szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Egyrészt azért, mert a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagyon egyértelműen több ízben is kijelentette: kizártnak tartja, hogy a választások második helyezettjével, az AfD-vel alakítson koalíciót, másrészt Merz számára lényeges az, hogy mielőbb el tudja kezdeni a gyakorlati kormányzást.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a két párt közötti legfontosabb nézetkülönbség az adósságfékszabály fenntartásában, illetve a szociálpolitika átalakításában van. A kutató emlékeztetett, hogy az adósságféket még a 2008-as gazdasági válság után vezette be az Angela Merkel vezette kormány, és az alkotmányban rögzítette, hogy bizonyos küszöböt nem léphet át a szövetségi államadósság.

"Abban az időszakban ez egyértelműen egy józan és helyes lépés volt, csakhogy azóta a gazdasági környezet már lényegesen változott, és most már szükség volna olyan intézkedésekre és beruházásokra, amelyek jelenlegi fiskális helyzetben nem valósíthatók meg. Emiatt pedig már évek óta Németország, Európa legnagyobb és legfontosabb gazdasága, stagnál" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Arra is emlékeztetett, hogy korábban a CDU/CSU egyértelműen elutasította azt, hogy változtassanak az adósságfék szabályán, miközben a szociáldemokraták olyan módosításokat szeretnének, amelyek lehetővé teszik a lényeges reformokat. Friedrich Merz korábban teljes mértékben elutasította azt, hogy újratárgyalják az adósságfék kérdését, de a kutató jelezte, hogy az utóbbi napokban már belengette, hogy tárgyalni mégiscsak lehet róla, és ezzel megnyitotta a lehetőséget az adósságfék reformja előtt.

Az energiaproblémák orvoslásában mindkét párt egyetért, a módjában azonban a szakértő szerint nem, mert az SPD strukturális átalakításokat szeretne, új elektromos hálózatokat és töltőállomásokat építene, míg a CDU/CSU inkább fiskális eszközökkel szeretné az energiaárakat mérsékelni.

"Az elinduló tárgyalások következménye nagy valószínűséggel az lesz, hogy valamilyen formában a strukturális reformok mégiscsak bekövetkeznek, amelyek lehetővé teszik majd az energiahordozók árának csökkentését és az infrastrukturális beruházások növelését. Ez pedig nemcsak Németországnak, hanem az egész Európai Uniónak és különös mértékben Magyarországnak is nagyon fontos lenne" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×