Infostart.hu
eur:
363.88
usd:
312.8
bux:
148010.36
2026. szeptember 9. szerda Ádám
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a közös frakció alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Szakértő: az adósságfékszabály lesz a német koalíciós tárgyalások szakítópróbája

A német előrehozott választások után várhatóan a CDU/CSU és az SPD lép koalícióra, ám a két párt között jelentős nézeteltérések vannak – vélekedik Máthé Réka Zsuzsánna. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a megegyezés nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió, és különösen Magyarország számára is fontos lehet.

A német előre hozott választás győztese, a CDU/CSU várhatóan a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A két két párt azonban több ponton sem ért egyet a gazdasági reformokkal kapcsolatban, holott a gazdasági helyzet Németország egyik legégetőbb problémája – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MCC senior kutatója úgy véli, az ellentéteket jelzi az is, hogy az eddig is kormányzó, de a választásokon gyengén szereplő szociáldemokraták többször is kijelentették, egyáltalán nem biztos, hogy koalícióra fognak lépni a kereszténydemokratákkal. Ennek ellenére a szakértő szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Egyrészt azért, mert a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagyon egyértelműen több ízben is kijelentette: kizártnak tartja, hogy a választások második helyezettjével, az AfD-vel alakítson koalíciót, másrészt Merz számára lényeges az, hogy mielőbb el tudja kezdeni a gyakorlati kormányzást.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a két párt közötti legfontosabb nézetkülönbség az adósságfékszabály fenntartásában, illetve a szociálpolitika átalakításában van. A kutató emlékeztetett, hogy az adósságféket még a 2008-as gazdasági válság után vezette be az Angela Merkel vezette kormány, és az alkotmányban rögzítette, hogy bizonyos küszöböt nem léphet át a szövetségi államadósság.

"Abban az időszakban ez egyértelműen egy józan és helyes lépés volt, csakhogy azóta a gazdasági környezet már lényegesen változott, és most már szükség volna olyan intézkedésekre és beruházásokra, amelyek jelenlegi fiskális helyzetben nem valósíthatók meg. Emiatt pedig már évek óta Németország, Európa legnagyobb és legfontosabb gazdasága, stagnál" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Arra is emlékeztetett, hogy korábban a CDU/CSU egyértelműen elutasította azt, hogy változtassanak az adósságfék szabályán, miközben a szociáldemokraták olyan módosításokat szeretnének, amelyek lehetővé teszik a lényeges reformokat. Friedrich Merz korábban teljes mértékben elutasította azt, hogy újratárgyalják az adósságfék kérdését, de a kutató jelezte, hogy az utóbbi napokban már belengette, hogy tárgyalni mégiscsak lehet róla, és ezzel megnyitotta a lehetőséget az adósságfék reformja előtt.

Az energiaproblémák orvoslásában mindkét párt egyetért, a módjában azonban a szakértő szerint nem, mert az SPD strukturális átalakításokat szeretne, új elektromos hálózatokat és töltőállomásokat építene, míg a CDU/CSU inkább fiskális eszközökkel szeretné az energiaárakat mérsékelni.

"Az elinduló tárgyalások következménye nagy valószínűséggel az lesz, hogy valamilyen formában a strukturális reformok mégiscsak bekövetkeznek, amelyek lehetővé teszik majd az energiahordozók árának csökkentését és az infrastrukturális beruházások növelését. Ez pedig nemcsak Németországnak, hanem az egész Európai Uniónak és különös mértékben Magyarországnak is nagyon fontos lenne" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ukrán képviselő: az amerikaiak példátlan feltételt szabtak Kijevben

Ukrán képviselő: az amerikaiak példátlan feltételt szabtak Kijevben

Egy ukrán képviselő szerint a Kijevben járt amerikai küldöttek a korábbinál keményebb orosz követeléseket továbbítottak Volodimir Zelenszkij elnöknek arról, hogy Kijev alkotmánymódosítással ismerje el orosz területnek a Donbászt. Az orosz elnöki szóvivő szerint is romolhatnak a feltételek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.09. szerda, 18:00
Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
Trump elhúzta a mézesmadzagot Putyin orra előtt, súlyos csapás érte az egyik legnagyobb orosz olajterminált - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Trump elhúzta a mézesmadzagot Putyin orra előtt, súlyos csapás érte az egyik legnagyobb orosz olajterminált - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Egyórás, pozitív hangnemű telefonbeszélgetést folytatott az ukrajnai rendezésről Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója a sajtóval kedden. Usakov szerint Trump egyértelművé tette, hogy minél hamarabb véget akar vetni a háborúnak, ami azonnal megnyitná a "lenyűgöző és messzemenő" kilátásokat az amerikai–orosz viszony teljes helyreállítása előtt, fellendítve egyúttal a gazdasági kapcsolatokat. Mára virradóra ukrán dróntámadás érte a novorosszijszki olajterminált Dél-Oroszországban. Az Astra független orosz csatorna beszámolója szerint az olajterminál lángra kapott az éjszakai támadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×