Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a közös frakció alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Szakértő: az adósságfékszabály lesz a német koalíciós tárgyalások szakítópróbája

A német előrehozott választások után várhatóan a CDU/CSU és az SPD lép koalícióra, ám a két párt között jelentős nézeteltérések vannak – vélekedik Máthé Réka Zsuzsánna. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a megegyezés nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió, és különösen Magyarország számára is fontos lehet.

A német előre hozott választás győztese, a CDU/CSU várhatóan a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A két két párt azonban több ponton sem ért egyet a gazdasági reformokkal kapcsolatban, holott a gazdasági helyzet Németország egyik legégetőbb problémája – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MCC senior kutatója úgy véli, az ellentéteket jelzi az is, hogy az eddig is kormányzó, de a választásokon gyengén szereplő szociáldemokraták többször is kijelentették, egyáltalán nem biztos, hogy koalícióra fognak lépni a kereszténydemokratákkal. Ennek ellenére a szakértő szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Egyrészt azért, mert a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagyon egyértelműen több ízben is kijelentette: kizártnak tartja, hogy a választások második helyezettjével, az AfD-vel alakítson koalíciót, másrészt Merz számára lényeges az, hogy mielőbb el tudja kezdeni a gyakorlati kormányzást.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a két párt közötti legfontosabb nézetkülönbség az adósságfékszabály fenntartásában, illetve a szociálpolitika átalakításában van. A kutató emlékeztetett, hogy az adósságféket még a 2008-as gazdasági válság után vezette be az Angela Merkel vezette kormány, és az alkotmányban rögzítette, hogy bizonyos küszöböt nem léphet át a szövetségi államadósság.

"Abban az időszakban ez egyértelműen egy józan és helyes lépés volt, csakhogy azóta a gazdasági környezet már lényegesen változott, és most már szükség volna olyan intézkedésekre és beruházásokra, amelyek jelenlegi fiskális helyzetben nem valósíthatók meg. Emiatt pedig már évek óta Németország, Európa legnagyobb és legfontosabb gazdasága, stagnál" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Arra is emlékeztetett, hogy korábban a CDU/CSU egyértelműen elutasította azt, hogy változtassanak az adósságfék szabályán, miközben a szociáldemokraták olyan módosításokat szeretnének, amelyek lehetővé teszik a lényeges reformokat. Friedrich Merz korábban teljes mértékben elutasította azt, hogy újratárgyalják az adósságfék kérdését, de a kutató jelezte, hogy az utóbbi napokban már belengette, hogy tárgyalni mégiscsak lehet róla, és ezzel megnyitotta a lehetőséget az adósságfék reformja előtt.

Az energiaproblémák orvoslásában mindkét párt egyetért, a módjában azonban a szakértő szerint nem, mert az SPD strukturális átalakításokat szeretne, új elektromos hálózatokat és töltőállomásokat építene, míg a CDU/CSU inkább fiskális eszközökkel szeretné az energiaárakat mérsékelni.

"Az elinduló tárgyalások következménye nagy valószínűséggel az lesz, hogy valamilyen formában a strukturális reformok mégiscsak bekövetkeznek, amelyek lehetővé teszik majd az energiahordozók árának csökkentését és az infrastrukturális beruházások növelését. Ez pedig nemcsak Németországnak, hanem az egész Európai Uniónak és különös mértékben Magyarországnak is nagyon fontos lenne" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×