Salman Rushdie 2022. augusztus 12-én a New York állambeli Chautauquában egy irodalmi fesztiválon tartott előadást a szólásszabadságról, amikor egy férfi felrontott a színpadra, és többször nyakon és hasba szúrta. Elvesztette látását a jobb szemére, bal keze pedig szinte lebénult.

A most 77 éves Rushdie a késelés óta most először tartózkodott egy helyiségben a férfival, akit a meggyilkolására tett kísérlettel vádolnak. Az író vallomásában megrázó részletességgel idézte fel a 2022-es eseményeket. Visszaemlékezése szerint épp az írók védelmének fontosságáról készült beszédet tartani, mikor arra lett figyelmes, hogy jobbról egy fekete ruhás alak közelít felé – írta a The Guardian beszámolója alapján a 24.hu.

Nagyon megdöbbentett a tekintete. Sötét volt és kegyetlen – mondta. Mielőtt bármit reagálhatott volna, a férfi többször megszúrta egy késsel az arcán, a nyakán, és „a legfájdalmasabban és legveszélyesebben” a jobb szemén. Az író először azt hitte, hogy megütötték, hamarosan azonban észrevette, hogy „nagyon nagy mennyiségű vér” ömlik a ruhájára.

"Érzékeltem, hogy nagy mennyiségű vérben fekszem. Az időérzékem eléggé elhomályosult, fájt a szemem és a kezem, és teljesen világos volt számomra, hogy haldoklom"

– mondta, majd a kórházba szállításának zavaros emlékeit is felidézte. A támadás után több mint két hétig volt kórházban, amíg lélegeztetőgépen volt, a lábai mozgatásával kommunikált. Jobb szemét elvesztette, az egészségét elmondása szerint még most sem nyerte vissza teljesen.

Az AP beszámolója szerint Rushdie vallomása során időnként ránézett a tőle mintegy 6 méterre ülő vádlottra, aki azonban szinte végig leszegett fejjel hallgatta a beszédet. Matart, aki amerikai-libanoni kettős állampolgár, gyilkossági kísérlettel és testi sértéssel vádolják. A férfi a tárgyalás kezdetén ártatlannak vallotta magát, majd Palesztinát éltette.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett. A merénylet után a könyv eladási számai az egekbe szöktek.

A merénylet után egy interjúban az iszlám síita ágát követő Matar arról beszélt, hogy ugyan tiszteli Ruhollah Khomeini ajatollahot, Irán néhai legfőbb politikai és vallási vezetőjét, aki 1989-ben a fatvát kiadta, de nem ez ihlette tette elkövetésére. Azt is mondta: olvasott részleteket Rushdie könyvéből, és YouTube-videókat is nézett a szerzőről. Szerinte Rushdie "Megtámadta az iszlámot, a muszlimok meggyőződését és hitrendszerét".

Az író hosszú évek óta igyekszik kiállni a vélemény szabadsága mellett, a viták korlátozása ellen. 2023-ban megkapta a Freedom to Publish-díjat a Brit Könyvdíjak átadásán. Videóüzenetében bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai "érzékenységre" hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák. Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.