eur:
404.02
usd:
352.08
bux:
97621.82
2025. június 23. hétfő Zoltán
Az illegális bevándorlókat szállító halászhajó katasztrófájának túlélői várakoznak menekülttáborokba induló buszokra a görögországi Kalamata kikötőjében 2023. június 16-án. Két nappal korábban elsüllyedt egy Líbiából Olaszországban tartó illegális bevándorlókat szállító, túlzsúfolt halászhajó 47 tengeri mérföldre Pülosztól, a Jón-tengeren. A görög hatóságok feltételezése szerint a szerencsétlenségnek több mint 500 halálos áldozata van. Egyes túlélők azt mondták, hogy több mint hétszázan utazhattak a hajón, és mintegy száz gyermek volt a raktérben. Mostanáig mintegy nyolcvan holttestet találtak meg, 104 embert sikerült kimenteni a tengerből.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz

Hiába jön most valamivel kevesebb migráns a szakértő szerint

Csökkent az Európában benyújtott menedékkérelmek száma - ez olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében. A számok mögé Gönczi Róbert kutató (Migrációkutató Intézet) engedett bepillantást az InfoRádiónak.

2024-ben az Európai Unióban 12 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be az előző évi adatokhoz képest. A bevándorlók legnépszerűbb célországa továbbra is Németország - mondta el az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

"Jelentős csökkenést látunk a menedékkérelmek számában 2024-ben. Ezt azért szükséges kiemelni, mert általános csökkenő tendenciát láttunk minden fronton a migráció kérdéskörében; a menedékkérelmek kapcsán a jogilag megfelelő útvonalon érkezett személyek körét érintve."

Az illegálisan érkezett személyek "közegében" is látnak jelentős csökkenést.

"A menedékkérelmek száma az Európai Unió, Norvégia és Svájc területén 12 százalékkal csökkent: míg 2023-ban 1 millió 140 ezer fő érkezett, addig 2024-ben ez a szám alig lépte túl az egymilliót.

A legtöbb kérelem az továbbra is Németországba érkezett."

És Magyarország kapcsán?

"Szükséges azt megállapítani - hiszen ebben a felmérésben Magyarországot is vizsgálták -, hogy Magyarországon mindössze 29 darab menedékkérelem érkezett. Ez éles kontrasztban van a korábban említett számokkal" - mondta el Gönczi Róbert.

A szakértő kitért a folyamatok hátterére is.

"A migrációs útvonalaknál látunk változást, kapuőr-megállapodások köttettek, amelyeket az Európai Unió hozott össze a tranzitországokkal, hogy egyfajta extra védőhálóként akadályozzák meg a különböző kibocsátó régiókból érkező személyeket, vagy legalábbis az ő illegális módon történő Európába jutásukat. Ez mindenféleképpen hatásosnak bizonyult, ugyanakkor azt is szükséges megállapítani, hogy tendenciózus változásokat nem látunk azokban a folyamatokban, amelyek ténylegesen csökkenthetnék a migrációt; amikor csökkenő számokról beszélünk, az azt jelenti, hogy továbbra is van jelentős Európában történő migráció, csak 2024-ben egy kicsit kevesebben jöttek. De továbbra is ez egy folyamatos felgyülemlése az érkezők számának" - egyértelműsítette.

Gönczi Róbert hangsúlyozta, hogy a február 23-án esedékes német előre hozott választások különösen nagy jelentőséggel bírnak az ottani bevándorláspolitikát tekintve, ugyanis a közvélemény-kutatások a szociáldemokraták gyengülését és a szigorúbb intézkedéseket támogató CDU/CSU és az AfD előretörését jelzik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Az Európai Unióval kötött státuszmegállapodás révén a Frontex közvetlen műveleteket végez­het Bosznia-Hercegovina területén. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: az irreguláris határátlépések száma jelentősen lecsökkent a térségben, az alkalmazott eljárások pedig követendő példák lehetnek más migrációs útvonalakon.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×