Infostart.hu
eur:
387.79
usd:
330.75
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Charlie Ebdo
Nyitókép: X / Négyzet alakú profilkép Gouvernement

Tíz éve kezdődött a franciák elleni dzsihadista terrorhullám

A dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett és tizenhét halálos áldozattal járó párizsi támadások áldozataira emlékezetek Franciországban.

Az évfordulós megemlékezések az első merénylet helyszínén, a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap egykori szerkesztőségi épületet előtt kezdődtek, ahol annak idején 12-en vesztették életüket. A beszédek nélküli csendes főhajtáson Emmanuel Macron államfő és felesége, továbbá Francois Bayrou miniszterelnök és a kormány több tagja mellett jelen volt a támadások idején az elnöki posztot betöltő Francois Hollande és volt miniszterelnöke, Manuel Valls is, valamint Riss karikaturista, a támadások egyik túlélője, a lap jelenlegi főszerkesztője és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.

A delegáció a szerkesztőség közelében, a boulevard Richard Lenoir-on az elmenekülő két támadó egyike által közvetlen közelről agyonlőtt rendőr, Ahmed Merabet emlékének is adózott. Hasonló rendezvényt tartottak Párizs keleti határában, ahol két nappal később egy zsidó élelmiszerboltban egy harmadik dzsihadista túszokat ejtett és közülük néggyel végzett.

Emmanuel Macron hétfőn a terrorizmus elleni harc "szüntelen" folytatására szólított fel.

Hangsúlyozta, hogy a kockázat "továbbra is áthatja társadalmainkat", ami "megköveteli, hogy nem szabad kiengedni, és kollektív éberséget kell tanúsítani".

A Charlie Hebdo az évforduló alkalmából egy 32 oldalas különszámot jelentettett meg, amelynek címlapján az olvasható, hogy a lap "elpusztíthatatlan". Az évfordulós lapszámban mintegy negyven karikatúrát is közöltek, amelyek a hetilap által "a valamennyi vallási fanatizmus elleni harag" témakörében kiírt nemzetközi pályázatra érkeztek.

Bruno Retailleau belügyminiszter a Le Parisien című napilapnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a terrorfenyegettség még soha nem volt olyan erős Franciaországban, mint jelenleg.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet 2024 júniusában végzett és a Charlie Hebdo által közzétett felmérése szerint a franciák 76 százaléka úgy véli, hogy "a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog", és "a karikatúra szabadsága ezek közé tartozik".

"Ma a Charlie Hebdo értékei, mint a humor, a szatíra, a véleménynyilvánítás szabadsága, az ökológia, a szekularizmus és a feminizmus, hogy csak néhányat említsek, még soha nem voltak ennyire kérdésesek. (...) Talán azért, mert magát a demokráciát fenyegetik a megújult obskurantizmus erői" - írta Riss főszerkesztő. Ugyanakkor - tette hozzá - "a szatírának van egy erénye, amely átsegített minket ezeken a tragikus éveken: az optimizmus".

2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségébe, 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek.

A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk január 8-án lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sebesültek meg.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×