Látva a részletes költségvetési, bevételi és kiadási adatokat, Csiki Gergelynek, a Portfolio elemzőjének az tűnik szembe elsőre, hogy a kiadási oldalon márciusban szinte alig volt olyan tétel, amelyik egyébként csökkent volna 2025 márciusához képest, talán csak a kamatkiadásokon tudott spórolni az állam, illetve az egyéb kiadásokon és az EU költségvetéséhez való hozzájárulásban, miközben a teljes központi költségvetés kiadási oldala 21,2 százalékkal fúvódott föl.

Mint rámutatott, a teljes államháztartás márciusban 18 százalékot meghaladó ütemben bővült, de ezen belül ez a központi költségvetés kiadásai növekedtek jelentősen.

„Ez nominálisan egyébként 700 milliárd forintos növekedést jelent a kiadási oldalon a központi költségvetés esetében, miközben a bevételi oldal is növekedett, de egész egyszerűen nem volt képes tartani a tempót, a teljes bevételi oldal csupán 7,5 százalékkal emelkedett egy év alatt márciusban” – mutatott rá.

A központi költségvetési soron szereplő kiadási tételekről elmondta, van olyan, ami a szokásos és várt növekedés, ilyen

• a lakástámogatások duplázódása (15 milliárd forintos növekedés)
• a babaváró támogatások növekedése 36 százalékkal
• közösségi közlekedési támogatás növekedése.

De a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentősebben növekedtek, 585 milliárd forinttal, tehát önmagában ez a jelentős tétel magyarázza a nagy részét a kiadások elszállásának; itt Csiki Gergely elmondása szerint 95 százalékkal voltak magasabbak, „nem lehet pontosan megmondani, hogy mely minisztériumi programoknak vagy egyedi kormánydöntéseknek köszönhető ez a kiadási elszállás, de nagyon valószínűsíthető, hogy az április választások előtt egyedi kormánydöntéssel hoztak olyan intézkedéseket, amelyeket a minisztériumok elszámoltak költségvetés terhére”.

Tehát tulajdonképpen a legnagyobb kiadás márciusban az egyedi kormánydöntésekhez köthető, amelyet a költségvetés terhére fizettek ki különböző minisztériumok, és ez csaknem 600 milliárd forint volt.

Lehet még találni itt-ott az elkülönített állami pénzlapoknál jelentősebb nominálisan növekvő tételt, akár a Bethlen Gábor Alapnál megemelt kifizetéseket, de ezek nominálisan nem adnak hozzá nagyban a költségvetés hiányához, „mégis jól látható, hogy itt százalékosan háromszoros kiadási tételek vannak márciusban, ami szokatlan kiadás, és fontos szempont egyébként, ahogy említettem, hogy a bevételek nem tudták tartani egész egyszerűen ezt a tempót”.

A bevételek elmaradása szerinte összefügg a gazdaság fundamentumaival.

„A lakosság befizetései (szja) mérsékelten növekednek, ami azért érdekes, mert egyébként egy viszonylag nagyobb jövedelemkiáramlás valósult meg az év első szakaszában, ez még nem csapódott le olyan mértékben az szja-befizetésekben, itt 4-5 százalékos növekedést látunk tavaly márciushoz képest. A járulékok ilyen 10 százalékos növekedést mutatnak, viszont, és ez a gazdaság stagnálásával, a nem pörgésével függ össze, a fogyasztáshoz kapcsolt adókban látunk egy nagyon szerény növekedést, 3,2 százalékos itt a növekedés üteme, ezen belül az áfa, ennek a nettó eredménye csupán 4,9 százalékkal növekedett, itt is egy visszafogottabb tempót látunk, valamint visszahúzta a bevételi oldalt az, hogy csökkent a jövedéki adóból származó márciusi bevétel, 100 milliárd forint után 91 milliárd forint folyt be ezen a soron” – húzta alá még Csiki Gergely.

A cikk Sipos Ildikó interjúja alapján készült.