Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Gubík László, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke beszédet mond a nemzeti gyásznapon tartott Halhatatlanok napja címû megemlékezésen a II. kerületi Bem téren 2025. november 4-én. Az eseményt a Pesti Srácok internetes portál és a Nemzeti Maximumért Alapítvány szervezte.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Magyar Szövetség a Benes-dekrétumokról: folytatódhatnak a vagyonelkobzások, ez a kollektív bűnösség elvét erősíti

A parlamenten kívüli Magyar Szövetség arra kéri a szlovák államot, hogy rendezze a Benes-dekrétumok alapján történő földkisajátítások ügyét. A párt szerint hosszú ideje fennálló problémáról van szó, amelyet átfogó földreformmal lehetne kezelni. Javaslatuk szerint egy új szabályozás pontosan meghatározná, milyen feltételek mellett és hogyan történhet kisajátítás.

A Magyar Szövetség úgy látja, hogy 1991 óta több mint ötezer földparcellát vett át az állam a Benes-dekrétumokra hivatkozva. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem magukat a dekrétumokat akarják eltörölni, hanem azt a gyakorlatot kifogásolják, amely lehetővé teszi az állam számára ezekre alapozva a tulajdonok elvételét. A párt alelnöke, Őry Péter szerint szükség lenne egy új törvényre is, amely ideiglenesen leállítaná a kisajátítási döntések végrehajtását.

A kormány részéről másként látják a helyzetet. Robert Fico miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a Benes-dekrétumok sérthetetlenek. A pozsonyi parlament tavaly decemberben fogadta el a Büntető Törvénykönyvnek azt a módosítását, amely hat hónapos börtönbüntetéssel sújtja azt, aki megkérdőjelezi a Benes-dekrétumokat.

A témában megszólalt Robert Kalinák miniszterelnök-helyettes is, aki vitatja, hogy bárki a dekrétumok miatt veszítené el a vagyonát. „Magyarázzák meg nekem, hogyan tudják a Benes-dekrétumok valakinek valamijét konfiskálni. Semmiféleképpen.

Csak a Földalap jelentkezik azért a vagyonért, ami már megillette volna 1945-ös év óta, de azt valaki nem a törvénynek megfelelően használja”

– fogalmazott Robert Kalinák.

A Magyar Szövetség bírálja ezt az álláspontot. Szerintük a miniszterelnök-helyettes kijelentései azt erősítik meg, hogy a kormány támogatja azt a gyakorlatot, amelyet a Szlovák Földalap „hibakorrekció” néven folytat. A párt úgy véli,

ez lényegében a vagyonelkobzások folytatását jelenti, és a kollektív bűnösség elvét erősíti.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke azt mondta: ha a miniszterelnök valóban javítani akarja a szlovák–magyar kapcsolatokat, akkor a kormány tagjainak is visszafogottabban kellene nyilatkozniuk, különösen ebben az érzékeny kérdésben. Hozzátette: idővel az Alkotmánybíróság is kimondhatja a Büntető Törvénykönyv vonatkozó paragrafusának alkotmányellenességét, de a parlament akár már korábban is dönthetne annak eltörléséről.

Őry Péter arra is felszólította a Szlovák Földalap vezetését, hogy ne várjon további törvényi változtatásokra, hanem azonnal állítsa le a vitatott kisajátításokat. Úgy fogalmazott, ez a gyakorlat törvénytelen, alkotmányellenes és aláássa a jogbiztonságot. Az alelnök szerint a probléma sokakat érinthet. Úgy véli,

azok is veszélybe kerülhetnek, akiknek felmenői között magyar vagy német nemzetiségűek voltak, vagy ilyen nevük volt.

A parlament nemrég első olvasatban elutasította a kataszteri törvény módosítását. A javaslat korlátozta volna azoknak az adatoknak a hozzáférhetőségét, amelyek segíthetnek feltárni a vitatott földkisajátításokat. A Magyar Szövetség szerint ez pozitív fejlemény, mert így továbbra is hozzáférhetők maradnak azok az információk, amelyek szükségesek az ügyek kivizsgálásához.

(A nyitóképen: Gubík László, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×