Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Donald Trump amerikai elnök kabinetülést tart a washingtoni Fehér Házban 2025. október 9-én. Izrael és Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ezen a napon megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról az egyiptomi Sarm es-Sejkben.
Nyitókép: MTI/EPA/Sipa USA POOL/Samuel Corum

Donald Trump az asztalra csapott: veszélybe kerülhet egy európai ország NATO-tagsága

Felbukkantak lehetséges megtorlással kapcsolatos egyeztetések is a Pentagon belső levelezésében azon tagállamok apropóján, akik nem támogatták megfelelően az Egyesült Államokat az iráni háborúban. Így a tervek közt szerepel Spanyolország tagságának felfüggesztése is.

Magas rangú Pentagon-tisztségviselők között keringett az az e-mail, amit a Reuters ismertetett – írja a Portfolio. A levél azt a frusztrációt tükrözi, amelyet egyes szövetségesek okoztak azzal, hogy megtagadták vagy csak vonakodva adták meg az amerikai hadműveletekhez szükséges hozzáférési, bázishasználati és átrepülési jogokat.

A dokumentum szerint ezeknek a jogoknak kellene az „abszolút minimumnak” lennie a NATO-n belül, és az egyik felvetett lehetőség szerint a „vonakodó” országokat eltávolítanák a katonai szövetség fontos vagy tekintélyes pozícióiból.

Ugyamakkor viszont a dokumentum nem javasolja sem a NATO-ból való kilépést, sem az európai támaszpontok bezárását.

Spanyolország ellenben különösen fájó pont Washington számára, a madridi vezetés ugyanis kijelentette, hogy nem engedi sem a bázisait, sem a légterét felhasználni az Irán elleni támadásokhoz. Az országban két fontos amerikai támaszpont is működik: a rotai haditengerészeti bázis és a moróni légibázis.

A dokumentum szerint Spanyolország NATO-tagságának felfüggesztése katonailag csekély hatással járna, szimbolikus jelentősége viszont annál nagyobb lenne.

A levél emellett felveti az európai „gyarmati birtokok” – például a Falkland-szigetek – iránti amerikai diplomáciai támogatás újragondolását is. Az Argentína által is magáénak követelt szigetcsoport kérdése különösen kényes, tekintettel arra, hogy Javier Milei argentin elnök Donald Trump szövetségese. Az amerikai elnök korábban többször is sértően nyilatkozott Keir Starmer brit miniszterelnökről. Trump gyávának nevezte Starmert az Irán elleni háborútól való távolmaradása miatt, a brit repülőgép-hordozókat pedig „játékszernek” minősítette.

Pete Hegseth védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az iráni háború „sok mindent feltárt”. Megjegyezte továbbá, hogy Irán nagyobb hatótávolságú rakétái nem érik el az Egyesült Államokat, de Európát igen. A miniszter hozzátette: „Nem sok értelme van egy szövetségnek, ha a tagok nem hajlandók kiállni mellettünk, amikor szükségünk van rájuk.”

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×