Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Tűzoltók és mentők a roncsnál 2024. december 29-én, miután a Jeju Air dél-koreai légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe 181 emberrel a fedélzetén leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött a dél-koreai Muan nemzetközi repülőterén. A hatóságok egyelőre két túlélőről tudnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Han Mjunggu

Szakértő a dél-koreai légi katasztrófáról: többen is börtönbe kerülhetnek a szabálytalanságok miatt

Pető György nem tartja valószínűnek, hogy egy madárrajjal való ütközés okozta volna a 179 ember halálát okozó vasárnapi tragédiát, ami a Muani nemzetközi repülőtéren történt. A repülési szakértő az InfoRádióban elmondta: nem szabályszerű, hogy ennyire közel építenek betonfalat a kifutópályához, mert mint azt a mostani eset is mutatja, bármikor belerohanhat egy repülőgép.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Jeju Air dél-koreai légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe vasárnap 181 emberrel a fedélzetén leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött a dél-koreai Muan nemzetközi repülőterén. A tragédiát csak a személyzet két tagja élte túl.

Pető György repülési szakértő jól ismeri ezt a típusú repülőgépet, amellyel korábban nyolc évig repült. Mint fogalmazott, nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mi okozta a tragédiát, de azt feltételezi, hogy valamilyen súlyos hiba történhetett, ami miatt a pilóták úgy ítélték meg, hogy nem tudják a levegőben tartani a gépet. Hozzátette: a futómű nélküli leszállás esete „egészen rejtélyes”, és elképzelhetetlennek tartja azt a sajtóban keringő vélekedést, amely szerint egy madárrajjal való ütközés miatt „nem tudták kiengedni a futóművet”.

Mint mondta, a Boeing ilyen típusú gépeinél technikailag úgy néz ki a futómű kiengedése, hogy abban az esetben, ha a hidraulikus rendszer meghibásodik, és semmilyen módon nem lehet kiereszteni a futóművet, akkor a pilóta felnyitja a fülke padlóján található kis ajtót. Összesen három kar csatlakozik mechanikusan az adott futóműhöz, ugyanis egy orrfutó is van az ilyen gépekben a két futómű mellett. Ezeknek a karoknak a felrántásával, illetve a gravitáció hatására kinyílik az adott futómű, és beáll a helyére. Pető György szerint ezt a mostani esetben is végre lehetett volna hajtani, ezért nem érti, milyen szituáció állhatott elő, amiért nem csinálták ezt meg a pilóták.

„Nagyon furcsának” nevezte azt is, hogy a beszámolók szerint az irányítótoronyból pontosan jelezték, hol van a madárraj, ami meglehetősen szokatlan, ugyanis a szakértő tájékoztatása szerint ilyenkor csak általános figyelmeztetést szoktak kiadni, hogy madarak röpködnek vagy röpködhetnek a reptér körül. Pető György úgy fogalmazott, „egészen furán hangzik”, hogy pontos helymeghatározást tettek, mert ilyen figyelmeztetéseket nem szoktak kiadni a tornyokból.

A szakértő a mostani, dél-koreai esetet megelőzően azt mondta volna, hogy madárrajjal való ütközés nem okozhat tragédiát. Továbbra is úgy gondolja, hogy nem ezért történt a vasárnapi baleset, de megjegyezte, hogy meg kell várni az eset kivizsgálását, csak akkor lehet majd tisztán látni a történtekkel kapcsolatban. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

a repülőgépnek biztosan nem volt szárnymechanizációja.

Amikor ugyanis a gépek leszállnak, kinyílik a fékszárny, így megnövekszik a szárny összfelülete, és ezáltal a repülőgép időben és megfelelően le tud lassulni. Pető György elmondta: minden repülőgépre igaz, hogy lassabb sebességgel kezdi meg a leszállást. A Muani repülőtéren viszont nem ez történt vasárnap, ugyanis a Boeing 737-800-as nagy sebességgel közelítette meg a kifutópályát. „Ráadásul nem a kifutópálya elejére tették le a gépet, hanem a videófelvételek alapján elkezdték lebegtetni a repülőt, és valahol a pálya közepén ért földet a gép” – magyarázta a repülési szakértő.

Mint fogalmazott, akár „emberi mulasztásra is okot adhat”, hogy a Muani repülőtér kifutópályájának végén betonfal van. Pető György nem érti, hogy miért építették oda. Ha ugyanis nem lett volna ott, akkor a gép esetleg kicsúszott volna az útra, és feltételezhetően megállt volna valahol, így pedig nem történt volna tragédia. Bár a dél-koreaiak azt állítják, hogy a betonfal teljesen szabályszerűen és jó helyre épült, a szakértő ezzel nem ért egyet. Úgy véli,

ennyire közel nem lehet betonfal a kifutópályához, mert mint azt a mostani sajnálatos eset is mutatja, bármikor belerohanhat egy repülőgép.

Értetlenül áll a történtek előtt, és nem tartja kizártnak, hogy „sokan fognak börtönbe kerülni” az eset miatt.

Pető György szintén nagyon furcsának találja, hogy rögtön leszálltak a géppel. Mint mondta, általában ha az illetékesek észlelnek valamilyen problémát, jelzik a pilótáknak, akik ilyenkor köröznek egy kicsit, és közben kitalálják, hogy mi legyen a következő lépés. Közben folyamatosan tartaniuk kell a kapcsolatot a pilótáknak a földi kiszolgálókkal. A szakértő felidézte, hogy évekkel ezelőtt a LOT lengyel légitársaság New Yorkból Varsóba tartó Boeing 767-es gépén üzemzavar volt, nem nyílt ki a futómű, mégis leszállt, és mindenki karcolás nélkül szállt ki a repülőből, amely ráadásul nagyobb is, mint a Boeing 737-800-as, ami szintén azt a gyanút kelti, hogy komoly mulasztás történhetett vasárnap a Muani repülőtéren.

(A nyitóképen: tűzoltók és mentők a roncsnál 2024. december 29-én, miután a Jeju Air dél-koreai légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe 181 emberrel a fedélzetén leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött a dél-koreai Muan nemzetközi repülőterén.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 13:11
×
×
×
×