A bizalmi szavazást a hivatalban lévő kancellár maga kezdeményezte, éppen a bukás szentesítése érdekében. Ezzel ugyanis Olaf Scholz kancellár számára megnyílt az út ahhoz, hogy az SPD kancellárjelöltjeként egy új koalíció élén próbáljon hatalomra kerülni. Az eredmény szerint
207 képviselő szavazott Olaf Scholz mellett, míg 394-en ellene. 116-an – szinte teljes többségében zöldpárti szavazók – tartózkodtak.
A kormány hivatalban maradásához, azaz az abszolút többséghez 367 voksra lett volna szükség.
A korábbi harmadik koalíciós partner, a szabad demokrata FDP immár a kormány ellen szavazott, ami egyben tulajdonképpeni választ jelentette a párt november elején történt kizárására a koalícióból.
A szavazást megelőző vitában a kancellár teljes mértékben az FDP-t tette felelőssé a kormány bukásáért.míg a liberálisok Olaf Scholzra hárították a felelősséget, túl gyengekezűnek tartva őt.
A szociáldemokraták frakcióvezetője, Ralf Mützenich szerint a Bundestag döntése "tiszta helyzetet" teremt. Hangsúlyozta, hogy az SPD teljes meggyőződéssel Olaf Scholz mögött áll.
A szavazástól tartózkodó Zöldek Pártja ugyanakkor saját kancellárjelöltet is állított, Robert Habeck eddigi gazdasági miniszter személyében, aki felszólalásában nem is bírálta a kancellár. Hangsúlyozta, hogy a február végi előre hozott parlamenti választásokig a jelenlegi kormánynak ügyvezetőként az országot becsületesen kell irányítania. A miniszter szerint nem rendkívüli egy kormány bukása. Ennek kapcsán utalt a francia kormányválásra, továbbá arra, hogy Ausztriának vagy Belgiumnak hosszabb ideje nincs kormánya.
A bizalmi szavazást követően Olaf Scholz kancellár a hivatalos elnöki rezidencián, a Bellevue Palotában tájékoztatta Frank-Walter Steinmeier államfőt az eredményről, egyben kérte a Bundestag feloszlatására. Ez az elnök jogköre, és az elnöknek erre a bizalmi szavazást követően 21 nap áll rendelkezésére. Noha hivatalosan nem erősítették meg, ennek időpontja értesülések szerint december 27. lehet.
A Scholz-kormány a hivatalossá vált bukás ellenére ügyvezetőként hivatalban marad a választásokig, illetve az új kormány megalakulásáig. Olaf Scholz máris sietettet kijelenteni, hogy lehetőleg még karácsony előtt általa fontosnak tartott tervezeteket kíván a parlamenttel elfogadtatni.
A fő rivális, a legesélyesebbnek tartott kancellárjelölt, a kereszténydemokrata CDU elnöke, Friedrich Merz máris jelezte, hogy pártja ehhez nem kíván statisztálni. Mindennek ellenére elemzők úgy vélekednek, hogy aligha "bújhat ki" olyan tervek támogatása alól, mint a gyermektámogatás vagy épp az adók és a bérek az utóbbi javára történő kiegyenlítése.
A bizalmi szavazást követően elemzők azzal számolnak, hogy a hetek óta tartó választási kampány még élesebbé válik. Értesülések szerint a parlamenti pártok még a hét folyamán arra készülnek, hogy a nyilvánosság elé tárják választási programjaikat.
A hétfői bizalmi szavazás az ötödik volt az ország háború utáni történetében, az öt közül három vezetett új választásokhoz.