Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: forrás: Szerencsejáték Zrt.

Sosem lehetett még ennyit nyerni a Skandináv lottón

A Skandináv lottó történetének eddigi legnagyobb nyereményét sorsolják ki szerdán, mintegy 700 millió forintot. Az összes lottótípus közül ezen van a legnagyobb esély a nyereményre.

Hatvanhárom napja, azaz mintegy 9 hete nem született telitalálatos szelvény a Skandináv lottón. A Heteslottóként is ismert játék eddigi top1 nyereménye 690 millió forint volt 2017-ben, azaz 7 éve nem sikerült ezt a jackpot összeget meghaladni - írja sajtóközleményében a Szerencsejáték Zrt.

A Skandináv lottó épp idén 25 éves. A Szerencsejáték Zrt. saját fejlesztésű számsorsjátékát Heteslottónak is szokták hívni, mivel 35 számból 7-et kell kiválasztani. A számokat hetente sorsolják egy kézi és egy gépi sorsoláson, vagyis nemcsak egy, hanem két sorsolás, úgynevezett ikersorsolás történik. Ez a lottójátékokat figyelembe véve egészen unikális. Nyeremény akkor jár, ha az egyik vagy akár mindkét sorsoláson legalább 4 találat van. A főnyereményt az egy sorsoláson elért 7 találat jelenti.

Amennyiben sem a gépi, sem a kézi sorsolás 7 nyerőszáma nem hoz telitalálatot, a főnyeremény halmozódik, azaz hozzáadódik a következő heti nyeremény összegéhez. A halmozódás - a lottójátékokhoz hasonlóan szintén - legfeljebb 1 évig tarthat. Ha az utolsó sorsoláson sincs telitalálatos szelvény, akkor a főnyereményt a részvételi szabályzat alapján felosztják a többi nyertes között. A nyereményhalmozódás nemcsak a jackpotra, hanem a 4-es az 5-ös és a 6-os találatokra is vonatkozik.

A számsorsjátékok idei jackpotjait tekintve ez az év a rekordok éve. Az Ötöslottónál két rekord is született, először a 8. majd a 42. héten dőlt meg a játéktörténeti csúcs. Ezenkívül a Kenó is csúcsot döntött: a 22. héten elvitték a játék történetének eddigi legnagyobb, mintegy 2,625 milliárd forintos főnyereményét.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×