A Hajat Tahrir al-Sam, azaz a HTS néven ismert, egykori al-Kaida kötődésű iszlamista csoport előretörése közepette, december 8-án evakuálták az országból Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Az államfőt orosz szövetségesei ültették gépre a nekik átadott Hmejmim légitámaszpontról, amely akkor dróntámadás alatt állt, miközben a lázadók már Damaszkuszhoz közeledtek. Bassár el-Aszad később Moszkvában tűnt fel, ahol hivatalos közlés szerint humanitárius okokból menedékjogot adtak neki.

Hétfőn először hallatott magáról a Telegramon, ahol úgy fogalmazott:

„soha nem terveztem, hogy lemondok és menekültként oltalmat kérek, és ezt senki nem is javasolta.

Ahogy a terrorista erők behatoltak Damaszkuszba, a latakiai bázisra mentem orosz szövetségeseinkkel egyetértésben, hogy irányítsam a hadműveleteket”.

Ekkorra azonban már a nemzetközi sajtóban is elterjedtek azok a hírek, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök többé nem akarja megvédeni rendszerét, mert elégedetlen, amiért a szíriai kormányerők nem akarnak harcolni. Bassár el-Aszad magyarázata szerint az orosz bázist intenzív dróntámadás érte, és „nem volt mód a távozásra, ezért a parancsnoka arra kérte Moszkvát, hogy engedélyezzék az azonnali evakuálást Oroszországba”.

A Reuters hírügynökség a múlt héten viszont több mint egy tucat szíriai kormányforrásra hivatkozva azt közölte, hogy a környezetében senkivel sem osztotta meg menekülési tervét. Sem tanácsosai, sem illetékesei és még családtagjai sem tudtak róla.

Mindeközben egy jogvédő csoport azt állítja, hogy egy több, mint százezer holttestet rejtő tömegsírt fedeztek fel Szíriában, a fővárostól északra. A Szíriai Vészhelyzeti Akciócsoport nevű kampányszervezet vezetője, Múaz Musztafa szerint a Damaszkusztól 40 kilométerre található Kutajfah közelében fedezték fel a sírokat rejtő területet, de ez „csak egyike az utóbbi években talált öt területnek”.

Az aktivista állítása szerint a szíriai légierő volt felelős a katonai kórházakban begyűjtött holttestekért. Ezeket ott gyűjtötték össze, miután különböző biztonsági intézményekben halálra kínozták az áldozatokat. „Beszéltünk az emberekkel, akik a síroknál dolgoztak és akik maguk is elmenekültek Szíriából” – állította.

Az Aszad-rendszer többször is tagadta, hogy emberi jogsértéseket követett volna el, és ellenségeit szélsőségeseknek nevezte. A brit székhelyű Szíriai Emberijogi Megfigyelőcsoport szerint hatvanezer embert öltek meg kormányzati fogolytelepeken a polgárháború idején.