A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem.

Az utolsó ülés zajlott ebben az évben - derült ki Virág Barnabás MNB-alelnök kedd délutáni sajtótájékoztatóján.

A jegybanki alelnök először a makrogazdasági pénzügyi piaci helyzetképet mutatta be, ez alapján úgy vélekednek az MNB-nél, hogy csak 2026-ban tér vissza tartósan 3 százalék alá a magyarországi infláció.

Az idei évre összességében 0,5 (0,3-0,7) százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, ám ezért nem a monetáris politika felelős, hanem mások mellett az agrárium és a német ipari teljesítmény.

A növekedés Virág Barnabás szerint 2025 közepétől állhat tartósan irányba. A kiszámítható növekedés viszont tartós bizalomerősödést okoz, mint mondta. 2,6-3,6 százalékos lehet 2025-ben a GDP-növekedés.

A monetáris politikai döntésre áttérve hangsúlyozta, fegyelmezett, szigorú, türelmes hozzáállás indokolt a Monetáris Tanács részéről, amely "elkötelezett az inflációs cél tartása mellett". Jelezte, a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat huzamosabb ideig fennmaradhat.

Arról is szólt, hogy az élelmiszerárak és az üzemanyag pörgeti az inflációt, a piaci szolgáltatások és az iparcikkek viszont erősen húzzák vissza.

A 4,5 százalék körüli infláció majd 2025 első negyedévében kezd csökkenni, nyárra érhet tehát 4 százalék alá, de a jóslat inkább felfelé módosult a legutóbbi prognózis óta.

Hogy a növekedési ütem miért gyorsulhat, azt négy lábra alapozta Virág Barnabás:

1. reálbér-növekedés
2. felpörgő hitelpiac
3. építőipar (szerződésállomány jelentősen növekszik, egy év alatt bő 30 százalékkal)
4. feldolgozóipar pozitív számai (októberben a májusi számokhoz képest 10 százalék volt a növekmény, a BMW, a BYD és a CATL 0,6 százalék pluszt adhat a GDP-hez jövőre).

Virág Barnabás szerint az ország gazdaságának fundamentális tényezői javulnak, a folyó fizetési mérleg feltűnően pozitívumban van, a költségvetés egyensúlyban marad, az adósságráta csökken, és bár a GDP-növekedés a gyengébbek közé sorolható, ez 2025-ben már nem így lesz. Ezen kívül az infláció is a toleranciasávban marad 2025 nagy részében, noha januárig még emelkedik - részletezte Virág Barnabás.

Figyelmeztetett azonban, hogy a globális befektetői hangulat változékony, és a fennálló geopolitikai feszültségekben sem mutatkozik megoldás, ami felvonultat kockázatokat.

Kérdések - válaszok

Az új jegybanki vezetés hétfőn vázolta elképzeléseit, mennyire esnek egybe ezek a jelenlegi elképzelésekkel?

Az üzenetek alapján nagyon hasonló irányba lépnek majd. Nagy kérdés lesz, hogy megőrizzük-e az inflációt tartósan alacsony tartományban. Hónapról hónapra kell értékelni a helyzetet.

Mi lesz az ön személyes jövője?

Mandátumom végéig fogom szolgálni a jegybank működését.

Miért nem szigorított szeptember óta a jegybank, ha az infláció növekszik, a forint pedig 4 százalékot gyengült az euróhoz képest szeptember óta?

A feltörekvő piacokkal szembeni hangulat megváltozott. Ez a jövő évi inflációban már minden bizonnyal megjelenik. Azt pedig nem tudhatjuk, hogy a geopolitikai helyzetnek jövőre milyen inflációs hatásai lehetnek. Mindenki sokat beszél, de sokkal többet majd a jövő év első negyedévében fogunk tudni a nemzetközi megállapodásokról, vámegyezségekről...

Van-e tanulság a jegybank számára a környezet változása hatására? Nem kellene-e akkor dönteni az alapkamatról, amikor inflációs számok válnak nyilvánossá?

Változások mindig vannak. Az amerikai hatások kéthavonta teljesen megváltoznak, és ez csak egy tényező. Az infláció is csak egy összetevője a magyar monetáris politika alakításának.

Mekkora inflációs mozgást okoznak a jövő évi béremelések?

Ez sokakat érdekel. A képzett munkaerőért egyre élesebb verseny folyik, aki nem tud bért emelni, elveszíti az embereit, ez egy folyamat. Helyes felismerés, hogy bért kell emelni. A reálbéremelkedés önmagában az inflációs képet nem változtatja meg. Középtávon persze kulcskérdés lesz, hogy a béremelkedést leköveti-e a termelékenység javulása.

Miért került ki az "adatvezérelt" szó az elemzési szempontok közül?

Elkopott. Szimplán ez az indok. A döntéseket továbbra is az adatok lehető legszélesebb körének ismeretében kell hoznunk, de nem kell ismételgetnünk, hogy "adatvezérelt", egyenesebben kell kommunikálni.

Milyen EU-s forrásbeáramlásra számít a jegybank?

Történhet forrásvesztés, de érkeznek is források, például az agráriumba, ezzel kapcsolatban nincs kérdés. Magyarország a következő években jut eurómilliárdokhoz, ez megjelenik majd a növekedési adatokban is.

Javasolt-e bárki kamatnövelést, -csökkentést?

Egy tanácstag javasolt 0,25 százalékpontos csökkentést. Kilétére nem derül fény.