Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
336.8
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekströmer

Egy "nem demokratikus kormányhoz" vezethet a folyamat Szíriában

A szíriai átmeneti kormány márciusig lesz hivatalban, szakértők szerint pozitív fejlemény, hogy Mohamed el-Basirt nevezték ki az átmeneti kabinet ügyvezető miniszterelnökének - mondta Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Március 1-ig nevezték ki Szíriában az átmeneti kormányt, "a papírforma érvényesült" - fogalmazott az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Kiemelte, Szíria "prezidenciális rendszer", ahol az elnök lemondását követően de facto a fegyveres felkelők vezetője vette át az elnöki jogköröket, ő nevezte ki azt a kormányfőt, aki egyébként január óta Idlíb tartományban és vezetőként szolgált.

"Mohamed el-Basir egy technokrata politikus, tehát az ő háttere nem a felkeléshez kötődik, mérnöki végzettséggel rendelkezik, és az elmúlt években a tartományában az elsődleges feladata volt az egyes szolgáltatások bevezetése, lényegében a szenvedőknek a megsegítése, tehát alapvetően pozitív dolgok, előrelépés, hogy ő lett a kormányfő" - ecsetelte a szakértő.

A nagy kérdés szerinte most az, hogy a többi felkelő csoport egyáltalán el fogja-e fogadni ezt a folyamatot, különösen, hogy már északon azért kirobbantak bizonyos fegyveres események a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg és a kurd csoportok között.

Ismert, több fegyveres csoport működik a térségben - például Líbiában -, gyakorlatilag emiatt is káosz van, számos ellenérdeket féllel. A szakértő szerint a líbiai folyamat mindenképpen kerülendő lesz Szíriában, vagy épp az, ami 2003 után volt Irakban, de "korai megmondani, hogy ezek a csoportok most leteszik-e a fegyvert".

"A cél az lenne, hogy betagozódjanak a szíriai hivatalos reguláris haderőkbe. A hadsereg egy része egyébként elmozdult, vezetőik a szomszédos országokba próbáltak menekülni, de

sok katonáról van szó, akik most jórészt Szíriában vannak. Ha őket alapvetően úgymond nem kergetik el, ahogy Irakban történt, akkor ez akár szintén egy pozitív irányú folyamat lehet."

A problémát viszont az okozza, hogy a legnagyobb felkelőcsoport mellett van egy, amely déli irányból indult Damaszkusz felé, a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg, az ernyőszervezet, amelyet még a nyugatiak hoztak létre, a Szabad Szíriai Hadsereg, ezek márpedig "eltérő ideológiai nézőponttal rendelkeznek Szíria jövőjét illetően".

Annak idején Irak esetében is sokszor vetették Amerika szemére, hogy úgymond exportálja a demokráciát olyan viszonyokra, amelyek nem érettek erre, de Szíria esetében a szakértő szerint nincs olyan külső szereplő, amely nagyon szeretne beleszólni a folyamatokba.

Azt valószínűsíti, ebből

a folyamatból egy "nem demokratikus kormány nő ki", de ez nem volna meglepő sem, mivel a felkelő csoportok egyike sem tekinthető demokratikus tömörülésnek.

"Szíria azért több mint bő egy évtized alatt egy nagyon súlyos polgárháborún és egy proxiháborún is keresztülment, tehát itt az önmagában már pozitív, ha a csoportok képesek letenni a fegyvert, és elfogadni azt, hogy egy erőszakmonopóliummal rendelkező hadsereg, illetve kormányzat van az ország élén" - foglalta össze Csicsmann László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×