eur:
403.72
usd:
351.16
bux:
97796.1
2025. június 23. hétfő Zoltán
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekströmer

Egy "nem demokratikus kormányhoz" vezethet a folyamat Szíriában

A szíriai átmeneti kormány márciusig lesz hivatalban, szakértők szerint pozitív fejlemény, hogy Mohamed el-Basirt nevezték ki az átmeneti kabinet ügyvezető miniszterelnökének - mondta Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Március 1-ig nevezték ki Szíriában az átmeneti kormányt, "a papírforma érvényesült" - fogalmazott az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Kiemelte, Szíria "prezidenciális rendszer", ahol az elnök lemondását követően de facto a fegyveres felkelők vezetője vette át az elnöki jogköröket, ő nevezte ki azt a kormányfőt, aki egyébként január óta Idlíb tartományban és vezetőként szolgált.

"Mohamed el-Basir egy technokrata politikus, tehát az ő háttere nem a felkeléshez kötődik, mérnöki végzettséggel rendelkezik, és az elmúlt években a tartományában az elsődleges feladata volt az egyes szolgáltatások bevezetése, lényegében a szenvedőknek a megsegítése, tehát alapvetően pozitív dolgok, előrelépés, hogy ő lett a kormányfő" - ecsetelte a szakértő.

A nagy kérdés szerinte most az, hogy a többi felkelő csoport egyáltalán el fogja-e fogadni ezt a folyamatot, különösen, hogy már északon azért kirobbantak bizonyos fegyveres események a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg és a kurd csoportok között.

Ismert, több fegyveres csoport működik a térségben - például Líbiában -, gyakorlatilag emiatt is káosz van, számos ellenérdeket féllel. A szakértő szerint a líbiai folyamat mindenképpen kerülendő lesz Szíriában, vagy épp az, ami 2003 után volt Irakban, de "korai megmondani, hogy ezek a csoportok most leteszik-e a fegyvert".

"A cél az lenne, hogy betagozódjanak a szíriai hivatalos reguláris haderőkbe. A hadsereg egy része egyébként elmozdult, vezetőik a szomszédos országokba próbáltak menekülni, de

sok katonáról van szó, akik most jórészt Szíriában vannak. Ha őket alapvetően úgymond nem kergetik el, ahogy Irakban történt, akkor ez akár szintén egy pozitív irányú folyamat lehet."

A problémát viszont az okozza, hogy a legnagyobb felkelőcsoport mellett van egy, amely déli irányból indult Damaszkusz felé, a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg, az ernyőszervezet, amelyet még a nyugatiak hoztak létre, a Szabad Szíriai Hadsereg, ezek márpedig "eltérő ideológiai nézőponttal rendelkeznek Szíria jövőjét illetően".

Annak idején Irak esetében is sokszor vetették Amerika szemére, hogy úgymond exportálja a demokráciát olyan viszonyokra, amelyek nem érettek erre, de Szíria esetében a szakértő szerint nincs olyan külső szereplő, amely nagyon szeretne beleszólni a folyamatokba.

Azt valószínűsíti, ebből

a folyamatból egy "nem demokratikus kormány nő ki", de ez nem volna meglepő sem, mivel a felkelő csoportok egyike sem tekinthető demokratikus tömörülésnek.

"Szíria azért több mint bő egy évtized alatt egy nagyon súlyos polgárháborún és egy proxiháborún is keresztülment, tehát itt az önmagában már pozitív, ha a csoportok képesek letenni a fegyvert, és elfogadni azt, hogy egy erőszakmonopóliummal rendelkező hadsereg, illetve kormányzat van az ország élén" - foglalta össze Csicsmann László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×