Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Fontos megállapodást kötött a Mol Törökországban

Szándéknyilatkozatot írt alá a Mol csoport és a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) Isztambulban arról, hogy stratégiai partnerként működnek együtt a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén.

Mint a Mol közölte, az eddigi sikeres közös nemzetközi projektek után a vállalatok ezzel új szintre emelik együttműködésüket Törökországban a kutatás, valamint egyéb régiók és projektek terén.

A szándéknyilatkozattal a Mol csoport és a Turkish Petroleum kifejezik törekvésüket az együttműködésre, ehhez tapasztalatuk, technikai és kereskedelmi ismereteik, technikájuk és anyagi forrásaik révén kívánnak közösen hozzájárulni. Emellett a nyilatkozat további lehetséges közös részvételre is vonatkozik kutatási, mezőfejlesztési és termelési projektekben a Kaszpi-tenger térségében, Törökországban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint Kelet-Közép-Európában.

A szándéknyilatkozatot Isztambulban írta alá Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója és Ahmet Türkoglu, a Turkish Petroleum Corporation elnök-vezérigazgatója.

Hernádi Zsolt a közlemény szerint hangsúlyozta:

a partnerség az olaj- és gázkutatás területén új távlatot nyithat a vállalat nemzetközi portfóliójának bővítéséhez és ezáltal hozzájárulhat Kelet-Közép-Európa energiaellátás-biztonságához és versenyképességéhez.

A Mol csoport és a Turkish Petroleum vegyesvállalati partnerekként működnek együtt szénhidrogén-kutatási és termelési projektekben Azerbajdzsánban az Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) mezőben, valamint az oroszországi Baitugan-mezőben.

Az új stratégiai együttműködés összhangban van a Mol csoport frissített stratégiájával. Annak érdekében, hogy a következő öt évben legalább napi 90 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő mennyiséget termeljen ki, a vállalat kutatás-termelés divíziója tovább kívánja erősíteni nemzetközi portfólióját és stratégiai partnerkapcsolatok kialakítására törekszik - hangsúlyozta a közleményében a Mol.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×