Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Artificial intelligence music and sound concept. Represented with digital circuits and advanced algorithms in a high-tech setting, showcasing modern technological advancements and innovation
Nyitókép: da-kuk/Getty Images

Horvátország eddigi legnagyobb beruházása kezdődhet meg

Az értéke 50 milliárd euró, a helyszíne Sziszek-Monoszló megye.

Horvátország történetének legnagyobb beruházását tervezik a Sziszek-Monoszló megyei Topusko térségében, ahol mesterségesintelligencia-fejlesztési és innovációs központot építenek mintegy 50 milliárd euróért – írta a Jutarnji List című horvát napilap, amely beszámolója szerint betekinthetett a Pantheon-projektbe és látványterveket is közölt.

A Pantheon-projektben egy adatközpont és technológiai kampusz létrehozását tervezik: a létesítmény Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-infrastruktúrája lehet, és messze a legnagyobb beruházásnak számítana Horvátország történetében – hangsúlyozta a lap.

A projekt horvát vezetője Jako Andabak vállalkozó, a műszaki tervezésért pedig a zágrábi születésű Mislav Crnogorac mérnök felel, aki korábban több nemzetközi technológiai vállalatnál, köztük az Amazon Web Servicesnél dolgozott adatközpont-projektek fejlesztésén.

A tájékoztatás szerint a beruházás több lépcsőben valósulhat meg: egy olyan adatközpont-komplexum jöhet létre, amely a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatási, fejlesztési és számítási kapacitásokat szolgálja ki. A projekt a globálisan gyorsan bővülő MI-infrastruktúra-piacra épül, ahol az elmúlt években rekordösszegű befektetések indultak – mutatott rá a lap.

A Jutarnji List szerint a létesítmény jelentős gazdasági hatással járhat a térségben: az építkezés idején több ezer munkahely jöhet létre, az üzemelés során pedig mintegy másfél ezer szakember dolgozhat a központban. A fejlesztők számításai szerint a közvetett hatásokkal együtt hatezer új állás is létrejöhet.

A lap emlékeztetett arra is, hogy a beruházás helyszínéért több közép- és kelet-európai ország is versenyben volt, a fejlesztők azonban végül Horvátországot választották. A döntésben szerepet játszott az ország európai uniós és NATO-tagsága, a régió stabilitása, valamint a képzett műszaki munkaerő elérhetősége – írták.

A tervek szerint az építkezés a következő években indulhat el, az első egységek pedig az évtized végére kezdhetik el működésüket. A beruházás megvalósítása nemcsak Horvátország, hanem a közép- és kelet-európai térség egyik legjelentősebb technológiai fejlesztése lehet – írta a Jutarnji List.

A Vecernji List című horvát napilap szintén beszámolt a beruházásról, és azt írta, hogy a Pantheon néven ismert adatközpont-projektet Jako Andabak amerikai intézményi befektetőkkel partnerségben fejleszti. A lap közölte azt is, hogy a beruházást a Dubrovnikban kedden kezdődött, kétnapos Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának szerdai üzleti fórumán is bemutathatják.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×