Az üzemeltetők közölték, hogy a mintavételeket és a méréseket nem szakszerűen végezték el, s nem tartják indokoltnak a kőfejtők bezáratását.

Martin Kirschbaum, az üzemeltetők által felkért szakértő hangsúlyozta, hogy sem a tartományi hatóságokm, sem a környezetvédő szervezet nem megfelelő mérési módszereket és előírásokat alkalmazott.

A tartományi hatóságok a kőzetben található tömegkoncentrációt mérték, a levegőben lévő azbeszt koncentrációját azonban nem. Ez pedig döntő fontosságú a munkavállalók és a lakosság védelme szempontjából, főleg mivel Ausztriában a kőzetben található azbesztkoncentrációra nincs határérték - adott hangot bírálatának Frank Eichhorn, a pörgölényi (pilgersdorfi) kőbánya üzemvezetője.

Mind a négy üzemeltető szeretné újra megnyitni a bányákat, és próbaüzemet kérelmeztek. Ez azért is szükséges lenne, hogy teljes üzemeltetés mellett levegőméréseket lehessen végezni, és így megbízható értékek álljanak rendelkezésre a bányák értékeléséhez - tette hozzá Eichhorn.

Kirschbaum kijelentette, hogy nem tartja ellenőrizhetőnek a Greenpeace által mért adatokat.

A vételezett anyagból egyes kavicsokat vettek ki és vizsgáltak meg anélkül, hogy a mintavétel során figyeltek volna a statisztikai pontosságra - vélekedett. Két kavics - mint fogalmazott - még nem mond semmit az azbeszt előfordulásáról egy egész területen.

Kirschbaum azzal érvelt, hogy nem áll össze a kép? a kőbányákban a bezárás előtt végzett mérések mindig a határértékek alatt voltak, egy parkolóban viszont hirtelen 50 százalékos azbesztterhelést állapítottak meg.

"Honnan jön ez a csodával határos azbesztnövekedés?" - kérdezte. Véleménye szerint a kőbányákból nem származik veszély. A Greenpeace-t azzal vádolta, hogy bizonytalanságot kelt a lakosság körében.

Az érintett kőbányák dolgozóinak nagy részét időközben elbocsátották. A gazdasági kár hatalmas az üzemeltetők szerint.

A Greenpeace kétségbeesett intézkedésnek nevezte és visszautasította az üzemeltetők bírálatait.

Burgenland tartomány hatóságai közleményben tudatták, hogy tisztában vannak azzal, hogy a kőbányák bezárása érzékeny kérdés, és hogy a vállalatok gazdasági nyomás alatt állnak. Mindazonáltal érthetetlennek nevezték az üzemeltetők bírálatát, mondván, hogy közegészségügyet potenciálisan veszélyeztető helyzet tette szükségessé a cselekvést az ügyben.