Infostart.hu
eur:
384.73
usd:
327.9
bux:
0
2025. december 15. hétfő Valér
Nyitókép: Pixabay

Kovács Erik: nem Ukrajna vagy a Csendes-óceán, hanem az Antarktisz ügye lesz a meghatározó

A tiltó szabályozások ellenére már próbálkoznak a nagyhatalmak a szénhidrogén- és ritkaföldfém-kitermeléssel kapcsolatos projektekkel az Antarktiszon. A helyzetről a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója beszélt az InfoRádióban.

Egyre több ország szeretné a nemzetközi tilalom lejárta után kibányászni az Antarktisz felszíne alatt található ásványkincseket. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója elmondta: az Antarktiszt állandóan jég fedi, ugyanakkor most már egyre inkább érezhető az éghajlatváltozás hatása, a felmelegedés. A 2000-es évek közepétől nagyon intenzív hóolvadás kezdődött, ami nagyon sok nagyhatalom érdeklődését felkeltette. Elsősorban a szénhidrogén-kitermelések izgatják őket, illetve az egyéb ritka fémek kitermelése. Főként Kína, Oroszország, Irán, illetve az Egyesült Államok tervez a jövőben kitermelést, például az oroszok 2018-ban találtak egy hatalmas lelőhelyet, ahonnan több mint 515 milliárd hordónyi kőolajat lehetne kitermelni, és ez csak egy pici félsziget alatt lévő hatalmas lelőhely, körülbelül annyi, mint amennyi Venezuela és Kanada tartaléka.

A munkálatok megkezdését egyelőre még tiltja az 1959-ben aláírt Antarktiszi Egyezmény, amit elsőként 12 ország, azóta 57 ország – köztük Magyarország és számos nagyhatalom is – aláírt. Ez jelenlegi formábában megtiltja a kitermelést 2048-ig. De ha nem tiltaná, akkor ott van az antarktiszi környezetvédelmi egyezmény, igaz, ebből Oroszország kilépett 2011-ben, mondván, neki "hosszú távú tervei vannak" – mondta a szakértő.

"Erre válaszul Kína is hozott egy olyan törvényt, amely kimondja azt, hogy ha kínai állampolgár vagy kutatóközpont kutatni akar az Antarktiszon, akkor annak mindenféleképpen a hadiipar hasznára kell válnia. Aztán emiatt döntött úgy az Egyesült Államok, hogy akkor ő is ezt fogja csinálni, a kutatást ahhoz fogja kötni, hogy az a saját iparára, illetve a hadiiparára pozitív hatással legyen. Tehát a 2000-es évekig szinte csak a tudomány szempontjából kutattak ott az országok, illetve a különböző expedíciók, ma pedig már leginkább amiatt, hogy a saját hadiiparukat fejlesszék, illetve hogy minél több szénhidrogén- és ritkaföldfém-lelőhelyet találjanak" – összegzett Kovács Erik.

Értékes anyagokról van szó: az Antarktiszon nagyon sok arany van, és a ritkaföldfémek közül szinte az összes megtalálható. Ezenkívül az afrikai országokat, Iránt, a közel-keleti országokat nagyon érdekli az a 30 millió köbkilométernyi folyékonnyá változtatható tiszta víz, amit szeretnének onnan elszállítani. Vagyis nagyon sok mindenbe "bele tudnának nyúlni", de az egyezmények ezt most tiltják.

Egyelőre betartják ezt a status quót, de a jövőben, várhatóan 2048 után, nem hosszabbítják meg az Antarktiszi Egyezményt, és elindulhat egyfajta fejetlenség az Antarktisz területén – vélekedett a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

"Eddig Kína, Oroszország, illetve Irán azt jelezte, hogy ők nem szeretnék meghosszabbítani a 2048-ban lejáró Antarktiszi Egyezményt, mindenféleképpen szeretnének kitermelni. Az egyezmény betartásához azt kötik ki feltételként, hogy mindenki betartja, és ha egyetlen egy ország is lesz, amelyik nem tartja be, akkor az összes ország nekiáll kitermelni. Sőt, van hét ország, amelynek még területi igénye is van az Antarktisszal kapcsolatban, ők szeretnék saját magukhoz csatolni, ezt viszont már az ENSZ is tiltja. Vannak olyan forgatókönyvek, hogy akár katonai konfliktus is lehet az antarktiszi ásványkincsek miatt, ha tényleg nekiállnak a kitermelésnek a nagy országok" – összegzett Kovács Erik.

A jövőre nézve a kutató kiemelte még, hogy

nem szabad létrejönnie egy nagyon erőteljes NATO kontra orosz-kínai ellentétnek,

mert a jövőben nem az ukrán-orosz háborút, illetve nem a csendes-óceáni területeket fogják meghatározni a katonai, illetve geopolitikai konfliktusok, hanem az Antarktiszt. És ha erről megegyezés születik, és mindegyik nagyhatalom betartja a játékszabályokat az Antarktiszszal kapcsolatban, akkor elkerülhetők a legrosszabb forgatókönyvek.

"Most tilos kitermelést végezni az Antarktiszon, de a háttérben nagyon sok ország húzogatja a macska bajszát, úgynevezett szürke konfliktusok alakultak ki. Kísérletezgetnek, néhány hónappal ezelőtt például egy orosz hadihajót tartóztattak fel az Antarktisz partjainál új-zélandi hadihajók, vagyis lehet látni, hogy próbálkoznak a nagyhatalmak az Antarktiszon" – mondta Kovács Erik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Fröcskölt a vér előttem” – újabb drámai részletek a Bondi Beach-i horrorról

„Fröcskölt a vér előttem” – újabb drámai részletek a Bondi Beach-i horrorról

Egy apa és fia hajtották végre az ausztrál hanuka-ünnepen elkövetett vérengzést – derült ki vasárnap. Egy helyi tévé szerint a fiatalabb terrorista felesküdött az Iszlám Államra. Az egyik támadót egy időre lefegyverezte egy helyi muszlim lakos.

Ukrajna csendes válsága: ki építi újjá az országot, ha elfogynak az emberek?

Miközben Ukrajna frontvonalain nap mint nap dörögnek a fegyverek, az ország nyugati részén egy csendesebb, de talán végzetesebb válság bontakozik ki: a népesség lassú elfogyása. Elhagyott szülészeti osztályok, bezárt iskolák, üres falvak miatt felmerül a kérdés: ha egyszer véget ér a háború, ki lesz, aki újjáépíti az országot?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Tűz alatt Moszkva, egy lépéssel közelebb kerültünk a békéhez? – Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Tűz alatt Moszkva, egy lépéssel közelebb kerültünk a békéhez? – Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Mára virradóra legalább 18 drónt lőttek le az orosz főváros felett – közölte Szergej Szobjanin moszkvai polgármester. Az ukrán Kyiv Independent szerint személyi sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés. Moszkva Zsukovszkij és Domogyedovo repülőterein ideiglenes korlátozásokat vezettek be. Vasárnap mindeközben Berlinben ült össze Volidimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai delegáció képviselőivel, Steve Witkoff elnöki különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével. Witkoff "sok előrelépésről" beszélt a tárgyalást követően az Ukrinform szerint. Zelenszkij a berlini békecsúcs előtt kijelentette: Ukrajna kész lemondani NATO-csatlakozási ambícióiról nyugati biztonsági garanciákért cserébe. Cikkünk folyamatosan frissül a legfontosabb orosz-ukrán háborús fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×