Orbán Viktor szerdán Brüsszelben mutatja be a magyar uniós elnökség prioritásait. Az Európai Parlament előtti vitát már kétszer elhalasztották, legutóbb a dunai árvíz miatt, de szerdán kilenc órától a miniszterelnök Strasbourgban beszédet tart, majd vita kezdődik a magyar elnökség terveiről, ami azért különleges, mert közben a féléves periódus fele le is telt, és a vitát még az elnökség kezdetekor kellett volna lefolytatnia az újonnan megválasztott Európai Parlamentnek.
Magyarország július elsején vette át fél évre az uniós elnökséget. Erre a hat hónapra a magyar kormány hét prioritást jelentett be. Ezek a következők:
- új európai versenyképességi megállapodás,
- az európai védelmi politika megerősítése,
- következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika,
- az illegális migráció megfékezése,
- a kohéziós politika jövőjének kialakítása,
- gazdaközpontú uniós agrárpolitika,
- a demográfiai kihívások kezelése.
Téma lehet a plenáris ülésen a kormány gazdasági semlegességről szóló elképzelése is, amelyről Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban azt mondta, hogy Brüsszelben megpróbálják letéríteni hazánkat a gazdasági semlegesség útjáról. A kormányfő pedig az X közösségi oldalon arról posztolt, hogy még Németország sem volt képes megakadályozni az Európai Bizottságot, hogy kiegyenlítő vámot vessen ki az unió a Kínából érkező elektromos járművekre.
A miniszterelnöki beszámoló kapcsán Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyének vezetője arra hívta fel a figyelmet az InfoRádióban, hogy általában a soros elnökséget ellátó ország állam- vagy kormányfőjének a programbemutatója egy rutinesemény szokott lenni, de most erről kétszeresen sem lehet szó: egyrészt már lement az elnökség mandátumának a fele, másrészt Magyarország több szempontból is szembe megy az európai fősodorral.
Az elnökségi prioritások közül a szakértő szerint az európai versenyképesség javítása a legfontosabb feladat, amely túlmutat a magyar elnökség idején, de mivel az Európai Unió az elmúlt két évtizedben jelentősen visszaesett a globális versenytársakhoz képest a versenyképesség, a termelékenység terén, ezért azonnal lépni kell, és ez Magyarországnak mint kis, nyitott, beruházás- és exportorientált országnak vitális érdeke. Arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban ezt a kérdést több jelentés is körüljárta, és szerepelni fog a jövő heti Európai Tanács-ülésen is.
Zalai Csaba fontos prioritásként emelte ki a bővítés ügyét, mert szerinte Magyarország az unió perifériáján lévő országként alapvetően érdekelt abban, hogy az unió mind dél, mind kelet felé terjeszkedjen. "Ebben Magyarország élharcos volt az elmúlt években, elsősorban a Nyugat-Balkán kapcsán, de a keleti bővítésben is vannak olyan hozzáadott értékek, amivel az elnökség előre tudja mozdítani ezt a kérdést" – jelentette ki a szakértő. A harmadik prioritásként pedig az európai demográfiai helyzet javítását hangsúlyozta, mert ezen a területen a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben számos olyan új, innovatív megoldást próbált bevezetni, amelynek részben már látszanak az eredményei.
Zalai Csaba szerint érdekes vita várható, és nem csak a prioritások miatt, hanem szerint számos aktuálpolitikai és magyarországi belpolitikai vonatkozású kérdés is előkerülhet, de napirenden lehet a miniszterelnök békemissziója is, hiszen a magyar kormány a külpolitikai kérdésekben is olyan markáns álláspontot képvisel, amely jelentősen eltér az uniós fősodortól. A soros elnökség átvételét követően ugyanis a kormányfő sorban meglátogatta az orosz–ukrán háborúban, és annak rendezésében érintett feleket, így többek között Ukrajnába, Oroszországba, Kínába és az Amerikai Egyesült Államokba is ellátogatott. Útja miatt akkor számos kritikák kapott az EU-n belülről. Főleg azt rótták fel neki, hogy az uniós elnökség nem jelenti azt, hogy Orbán az Európai Unió elnöke, és nem tárgyalhat a EU nevében, továbbra is csak Magyarország képviseletében ülhet tárgyalóasztalhoz a globális politika szereplőivel.
A szakértő szerint először vitázhat a második legnépszerűbb hazai párt, a Tisza Párt EP-képviselő elnöke, Magyar Péter Orbán Viktorral, hiszen a vitában számos hozzászólásra és kérdésre számíthat a résztvevő képviselőktől, és már több frakció, így például a 2021-ig a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt is kérdőre akarja vonni a magyar kormányfőt.