Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felszólal az Európai Tanács 2024. október 17-18-i ülésének előkészítéséről szóló vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. október 8-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

A jövő heti EU-csúcs témáiról beszélt Bóka János

Az ukrajnai háború és Ukrajna helyzete lesz továbbra is a jövő heti EU-csúcs egyik legfontosabb prioritása - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Strasbourgban.

Az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti tanácskozását előkészítő uniós parlamenti vitában Bóka János, a magyar uniós elnökséget képviselve elmondta: a vezetők várhatóan áttekintik a helyszínen kialakult helyzetet, és a frontvonalon kialakult helyzetre tekintettel értékelni fogják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén elért eredményeket.

Elmondása szerint a közel-keleti helyzet szintén kiemelt helyen szerepel a vezetők napirendjén.

"Az Izrael elleni példátlanul kegyetlen terrortámadás egy évvel ezelőtt történt, a túszokat pedig még mindig fogva tartja a Hamász. A gázai háború immár több mint egy éve tart, és humanitárius katasztrófához vezetett. Az erőszak közelmúltbeli libanoni eszkalációja és feszültség éleződése Iránnal azt mutatja, hogy fenntartható megoldást kell találni a régió biztonságára és stabilitására" - hangoztatta.

Bóka János szerint az új uniós versenyképességi megállapodásnak az év végéig létre kell jönnie, ezért a vezetők tanácskozásán az Európai Tanács áprilisi rendkívüli ülésén meghatározott területeken elért eredmények számbavételéről lesz szó. Hozzátette: az Enrico Letta és Mario Draghi által jegyzett versenyképességről szóló jelentések beépülnek majd a vezetők megbeszéléseibe. Véleménye szerint a jelentések számos olyan kihívást azonosítanak, amelyek a demográfiai, technológiai, gazdasági és nemzetközi kapcsolatok területén sürgős, innovatív és hatékony politikai válaszokat igényelnek.

Mint mondta,

a jövő heti megbeszélés hozzájárul az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésének előkészítéséhez, ahol a cél az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozat elfogadása.

Arról is beszámolt, hogy a vezetők számba veszik az Európai Tanács migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésének végrehajtását, és foglalkoznak majd a georgiai és moldovai és venezuelai politikai fejleményekkel is.

"A közelmúlt riasztó eseményeire reflektálva a vezetők kitérnek a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem kérdésére, beleértve az antiszemitizmust és a muszlimellenes gyűlöletet, az intoleranciát, a rasszizmust és az idegengyűlöletet" - zárta beszédét a miniszter.

Maros Sefcovic uniós biztos beszédében kiemelte, hogy a vezetők jövő heti eszmecseréje be fog épülni az Európai Bizottság versenyképesség fejlesztésére irányuló munkájába.

"A növekvő globális gazdasági bizonytalanság idején létfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is képes legyen megőrizni az ipar, a vállalkozás és az innováció alapvető erősségét, Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon versenytársaitól és elveszítse versenyelőnyét - hangoztatta.

Sefcovic hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát és népét, amíg az szükséges. "Fontos, hogy gyors megállapodás szülessen a G7-ek által júniusban tett ígéret részeként legfeljebb 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélyhitelre vonatkozó javaslatainkról. Elengedhetetlen, hogy a forrásokat az év végéig felszabadítsuk, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges költségvetési mozgástérrel. Ugyanakkor azon dolgozunk, hogy az ország teljes mértékben felkészüljön az előtte álló télre. Partnereinkkel együtt javítjuk, visszakapcsoljuk és stabilizáljuk Ukrajna energiaellátását - taglalta. Hozzátette:

a cél, hogy Ukrajna megfelelő feltételekkel tárgyalhasson a békéről, és előrehaladhasson az uniós tagsághoz vezető úton.

Győri Enikő a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott: veszélybe került az EU jóléti modellje, ezt az emberek a bőrükön is érzik, csak az európai feldolgozóiparban 850 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt.

"Azonnal cselekednünk kell. Ugyanakkor az Európai Parlament - a néppártól a kommunistákig, - kizárólag a saját hatalma bebiztosításán ügyködik, piszkos játékkal szigetelné el a 18 millió szavazó által támogatott Patrióták Európáért politikai szövetséget, és igyekszik keresztbe tenni az uniós magyar elnökségnek "- hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint az EP baloldali többségének elhibázott politikáit ki kell igazítani, vállalkozás- és innovációbarát környezetre, az adminisztratív terhek csökkentésére, megfizethető energiaárakra és ideológiamentes gazdaságpolitikára van szükség. "A zöld átállást a teherbíró képességünkhöz kell igazítani" - tette hozzá.

Dömötör Csaba a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: Európát hármas válság sújtja, a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek mellett a migrációs politikában is újragondolásra van szükség.

"Németország nemrég lezárta a határait, és más országok is sorra vezetnek be belső határvédelmi szigorításokat. Jelenleg már 8 uniós tagországban van ellenőrzés. A Schengeni rendszer a szemünk előtt kezd összeomlani, oda jutottunk tehát, hogy Európának fel kell adnia egyik legfontosabb vívmányát, a szabad mozgást. Ide vezetett a csúcsra járatott liberális migrációs politika" - jelentette ki.

A képviselő rámutatott: amíg Európa kapuit nyitva hagyták, azokat, akik határvédelmet szorgalmaztak, egyedül hagyták, sőt büntették.

"Magyarország például nem kapott támogatást a határkerítés létrehozására, viszont 200 millió euróval büntetik. A magyar kormány 9 éve hangoztatja már, hogy a külső határokat védeni kell. Sokan gondoljuk és reméljük, hogy még nem késő az irányváltás" - hangsúlyozta Dömötör Csaba.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×