eur:
392.91
usd:
355.66
bux:
72865.31
2024. augusztus 30. péntek Rózsa
Nancy Faeser német belügyminiszter a 2023-as év bűnügyi statisztikáját ismertető sajtótájékoztatón Berlinben, 2024. április 9-én. A 2017-től 2021-ig tartó csökkenés után az utóbbi két évben ismét emelkedett és tavaly elérte a 2016-os szintet Németországban a regisztrált bűncselekmények, köztük az erőszakos bűnesetek száma. A rendőrség 2023-ban mintegy 5,94 millió bűncselekményt regisztrált Németországban, ami 5,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Új menekültügyi és biztonsági intézkedéseket fogadott el a német kormány

A múlt heti, egész Németországot megrázó, egy illegális menekült által elkövetett terrortámadás után a biztonság megszilárdítása érdekében semmi nem maradhat úgy, ahogy eddig volt. Ezt jelzi, hogy rendkívüli egyeztetésre került sor a szociáldemokrata kancellár és a konzervatív ellenzék vezetője között, továbbá rendszeressé teszik a kormány és a tartományok közötti, az illegális bevándorlás megfékezését célzó konzultációkat. A hárompárti koalíciós kormány pedig rendkívüli ülésén intézkedéscsomagot fogadott el mindennek alátámasztására.

A német hírportálok által ismertetett intézkedéscsomag az elmúlt időszak sorozatos késes támadásai után állást foglal a fegyvertartással és ennek kertében a kések viselésével kapcsolatos törvénykezés szigorítása mellett.

Ami a késeket illeti, a május végi, egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi, valamint a múlt heti, több halálos áldozatot és sebesültet követelő solingeni merénylet nemcsak a politikusok, de a lakosság körében is is rendkívüli felháborodást váltott ki. Ennek nyomán tett ígéretet Nancy Faeser belügyminiszter a kések viselésének szigorítására, ami most a kormány határozata is tartalmaz.

Ugyancsak a két legutóbbi merénylethez kapcsolódik az iszlám terror, illetve az iszlamizmus elleni fellépés szükségessége. Mindkét merénylet iszlamista hátterű volt, olyannyira, hogy az utóbbiért az Iszlám Állam terrorszervezet nyíltan vállalta a felelősséget.

A mannheimi, egy afgán menekült által, valamint a solingeni, korábban már kitoloncolásra által szíriai migráns által elkövetett merényletek rendkívüli módon felerősítették az illegális bevándorlás elleni harc fokozásának, valamint a kitoloncolások felgyorsításának szükségességét.

A tervezett intézkedéseket a nyilvánosság előtt a szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser és a szabad demokrata Marco Bushmann igazságügyi miniszter ismertette.

Ami a kések viselését illeti, általános késviselési tilalmat léptetnek életbe a különböző népünnepélyeken, a sportrendezvényeken, a vásárokon, a kiállításokon, valamint a piacokon.

Tilos lesz a késviselés a távolsági közlekedésben, amit alátámaszt, hogy az elmúlt hónapokban több késes merénylet, illetve merényletkísérlet történt a vonatokon, illetve a vasútállomásokon is.

Ugyanakkor az egyes tartományok lehetőséget kapnak arra, hogy az általuk kockázatosnak tartott ugyancsak ugyancsak késviselési zónaként jelöljenek ki.

Mindettől, illetve a biztonsági intézkedések általános szigorításától elválaszthatatlan, hogy a rendőrséget az eddiginél több ellenőrzési jogkörrel kívánják ellátni. Ennek keretében a rendőrök számára biztosítják, hogy a jövőben megalapozott gyanú nélkül is ellenőrizhessék az esetleges fegyverviselést.

Az iszlamizmus elleni fellépést célozza az a szabályozás, amelynek részeként

a rendőrség használhatja az arcfelismerést a gyanúsított azonosítására.

Ugyancsak több jogkörrel ruháznák fel a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalt. Ennek célja a menedékkérők személyazonosságának ellenőrzése.

A rendelet szerint erősíteni kívánják a kormány és a tartományi hatóságok közötti együttműködést, a többi között a dublini megállapodás keretében történő kitoloncolások felgyorsítására. Mindez megerősíti azt az elvet, hogy a tényleges menedékjogról abban az uniós tagországban kell dönteni, amelybe az adott menekült először érkezett. Amennyiben a rendelet értelmében egy menekültet a szóban forgó rendelet értelmében kitoloncolásra ítélnek, akkor ennek tényleges megvalósulásáig minden szociális ellátást törölni kell. Az olyan menekülteket, akik a jövőben átmeneti, akár nyaralási céllal visszautaznak hazájukba, megfoszthatják "védelmi" státuszuktól. Az Ukrajnából érkezett menekültekre ez nem vonatkozik.

A kormány a jövőben migrációs, azaz be-, illetve visszafogadási megállapodásokat kíván kötni EU-n kívüli harmadik országokkal. Ezen országok közé tartozik a többi között Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kenya és a Fülöp-szigetek. Állást foglal továbbá annak biztosítása mellett is, hogy illegális menekülteket Afganisztánba és Szíriába is deportálhasson. A legtöbb menekült ebből a két országból érkezett, illetve érkezik Németországba, esetleges visszafogadásukat azonban mind Kabul, mind Damaszkusz elutasítja.

A ZDF közszolgálati televízió legfrissebb jelentése szerint a nap folyamán egy menekültet hosszú idő óta először visszatoloncoltak Afganisztánba. Ennek részleteit nem közölték.

A konzervatív ellenzéki CDU üdvözölte ugyan a tervezett intézkedéseket, ugyanakkor úgy vélte, hogy ennél többre van szükség. A ZDF szerint ugyanakkor mind az AfD, mind a Sahra Wagenkencht Szövetség (BSW) azt hangsúlyozta, hogy valójában "látszatintézkedésekről" van szó.

Címlapról ajánljuk
Új menekültügyi és biztonsági intézkedéseket fogadott el a német kormány

Új menekültügyi és biztonsági intézkedéseket fogadott el a német kormány

A múlt heti, egész Németországot megrázó, egy illegális menekült által elkövetett terrortámadás után a biztonság megszilárdítása érdekében semmi nem maradhat úgy, ahogy eddig volt. Ezt jelzi, hogy rendkívüli egyeztetésre került sor a szociáldemokrata kancellár és a konzervatív ellenzék vezetője között, továbbá rendszeressé teszik a kormány és a tartományok közötti, az illegális bevándorlás megfékezését célzó konzultációkat. A hárompárti koalíciós kormány pedig rendkívüli ülésén intézkedéscsomagot fogadott el mindennek alátámasztására.

Megvan, milyen referenciához köthetik a magyar minimálbért

Hároméves megállapodás körvonalazódhat a minimálbérről és a bérminimunról a munkavállalók és a munkaadók között. Utóbbiak nyitottak arra, hogy a bérminimum európai sajátosságot jelentő magyar feltételei valamilyen formában megmaradjanak. A kormány szeptember 18-án száll be az egyeztetésbe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.02. hétfő, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
A Molban volt nagy sztori pénteken

A Molban volt nagy sztori pénteken

Kis sávban mozognak pénteken a vezető részvényindexek, az európai és az amerikai részvénypiacok is csak minimális mértékben mozdultak el. A magyar tőzsdén a Molban volt a legnagyobb sztori, több mint 5 százalékot esett az árfolyam, miután kiderült, hogy Ukrajna akár már 2025-ben leállíthatja az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, a hír cáfolata után azonban visszahúzták az olajcég részvényárfolyamát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×