Infostart.hu
eur:
366.15
usd:
315.92
bux:
148774.24
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nancy Faeser német belügyminiszter a 2023-as év bűnügyi statisztikáját ismertető sajtótájékoztatón Berlinben, 2024. április 9-én. A 2017-től 2021-ig tartó csökkenés után az utóbbi két évben ismét emelkedett és tavaly elérte a 2016-os szintet Németországban a regisztrált bűncselekmények, köztük az erőszakos bűnesetek száma. A rendőrség 2023-ban mintegy 5,94 millió bűncselekményt regisztrált Németországban, ami 5,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Új menekültügyi és biztonsági intézkedéseket fogadott el a német kormány

A múlt heti, egész Németországot megrázó, egy illegális menekült által elkövetett terrortámadás után a biztonság megszilárdítása érdekében semmi nem maradhat úgy, ahogy eddig volt. Ezt jelzi, hogy rendkívüli egyeztetésre került sor a szociáldemokrata kancellár és a konzervatív ellenzék vezetője között, továbbá rendszeressé teszik a kormány és a tartományok közötti, az illegális bevándorlás megfékezését célzó konzultációkat. A hárompárti koalíciós kormány pedig rendkívüli ülésén intézkedéscsomagot fogadott el mindennek alátámasztására.

A német hírportálok által ismertetett intézkedéscsomag az elmúlt időszak sorozatos késes támadásai után állást foglal a fegyvertartással és ennek kertében a kések viselésével kapcsolatos törvénykezés szigorítása mellett.

Ami a késeket illeti, a május végi, egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi, valamint a múlt heti, több halálos áldozatot és sebesültet követelő solingeni merénylet nemcsak a politikusok, de a lakosság körében is is rendkívüli felháborodást váltott ki. Ennek nyomán tett ígéretet Nancy Faeser belügyminiszter a kések viselésének szigorítására, ami most a kormány határozata is tartalmaz.

Ugyancsak a két legutóbbi merénylethez kapcsolódik az iszlám terror, illetve az iszlamizmus elleni fellépés szükségessége. Mindkét merénylet iszlamista hátterű volt, olyannyira, hogy az utóbbiért az Iszlám Állam terrorszervezet nyíltan vállalta a felelősséget.

A mannheimi, egy afgán menekült által, valamint a solingeni, korábban már kitoloncolásra által szíriai migráns által elkövetett merényletek rendkívüli módon felerősítették az illegális bevándorlás elleni harc fokozásának, valamint a kitoloncolások felgyorsításának szükségességét.

A tervezett intézkedéseket a nyilvánosság előtt a szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser és a szabad demokrata Marco Bushmann igazságügyi miniszter ismertette.

Ami a kések viselését illeti, általános késviselési tilalmat léptetnek életbe a különböző népünnepélyeken, a sportrendezvényeken, a vásárokon, a kiállításokon, valamint a piacokon.

Tilos lesz a késviselés a távolsági közlekedésben, amit alátámaszt, hogy az elmúlt hónapokban több késes merénylet, illetve merényletkísérlet történt a vonatokon, illetve a vasútállomásokon is.

Ugyanakkor az egyes tartományok lehetőséget kapnak arra, hogy az általuk kockázatosnak tartott ugyancsak ugyancsak késviselési zónaként jelöljenek ki.

Mindettől, illetve a biztonsági intézkedések általános szigorításától elválaszthatatlan, hogy a rendőrséget az eddiginél több ellenőrzési jogkörrel kívánják ellátni. Ennek keretében a rendőrök számára biztosítják, hogy a jövőben megalapozott gyanú nélkül is ellenőrizhessék az esetleges fegyverviselést.

Az iszlamizmus elleni fellépést célozza az a szabályozás, amelynek részeként

a rendőrség használhatja az arcfelismerést a gyanúsított azonosítására.

Ugyancsak több jogkörrel ruháznák fel a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalt. Ennek célja a menedékkérők személyazonosságának ellenőrzése.

A rendelet szerint erősíteni kívánják a kormány és a tartományi hatóságok közötti együttműködést, a többi között a dublini megállapodás keretében történő kitoloncolások felgyorsítására. Mindez megerősíti azt az elvet, hogy a tényleges menedékjogról abban az uniós tagországban kell dönteni, amelybe az adott menekült először érkezett. Amennyiben a rendelet értelmében egy menekültet a szóban forgó rendelet értelmében kitoloncolásra ítélnek, akkor ennek tényleges megvalósulásáig minden szociális ellátást törölni kell. Az olyan menekülteket, akik a jövőben átmeneti, akár nyaralási céllal visszautaznak hazájukba, megfoszthatják "védelmi" státuszuktól. Az Ukrajnából érkezett menekültekre ez nem vonatkozik.

A kormány a jövőben migrációs, azaz be-, illetve visszafogadási megállapodásokat kíván kötni EU-n kívüli harmadik országokkal. Ezen országok közé tartozik a többi között Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kenya és a Fülöp-szigetek. Állást foglal továbbá annak biztosítása mellett is, hogy illegális menekülteket Afganisztánba és Szíriába is deportálhasson. A legtöbb menekült ebből a két országból érkezett, illetve érkezik Németországba, esetleges visszafogadásukat azonban mind Kabul, mind Damaszkusz elutasítja.

A ZDF közszolgálati televízió legfrissebb jelentése szerint a nap folyamán egy menekültet hosszú idő óta először visszatoloncoltak Afganisztánba. Ennek részleteit nem közölték.

A konzervatív ellenzéki CDU üdvözölte ugyan a tervezett intézkedéseket, ugyanakkor úgy vélte, hogy ennél többre van szükség. A ZDF szerint ugyanakkor mind az AfD, mind a Sahra Wagenkencht Szövetség (BSW) azt hangsúlyozta, hogy valójában "látszatintézkedésekről" van szó.

Címlapról ajánljuk
Máshol lesz a lakcímnyilvántartás, Ruff Bálinthoz titkosszolgálat is került: átrendezték a kormányzati hatásköröket

Máshol lesz a lakcímnyilvántartás, Ruff Bálinthoz titkosszolgálat is került: átrendezték a kormányzati hatásköröket

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Tisza-kormány: közel 1300 milliárd forint került vissza az államhoz, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Tisza-kormány: közel 1300 milliárd forint került vissza az államhoz, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Lezárult a 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása, így legalább 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Mindeközben a vállalásának megfelelően határidőre minden feltételt teljesített a kormány az uniós források hazahozatalához, közel 10 milliárd eurónyi forrás volt a tét. Célkeresztbe került az Orbán-kormány egyik kedvelt hatósága is, az SZTFH felszámolásának lehetőségét vizsgálja a Tisza-kormány. Cikkünk folyamatosan frissül a keddi eseményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×