Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
325.67
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Drávamagyaród, 2015. október 19.Migránsok melegednek egy tábortűznél az esőben a horvát-szlovén határ mentén fekvő Drávamagyaródon (Trnovec) 2015. október 19-én. (MTI/EPA/Igor Kupljenik)
Nyitókép: Igor Kupljenik

Németországban mindenki szigorítani akar: vigyázat, a határok zárulnak

Százezer főben korlátozná az egy év alatt befogadott menedékkérők számát a CDU/CSU, de további bevándorlási szigorítások is jöhetnek.

Gyökeresen átalakítaná a migrációs politikát a bajor Keresztényszociális Unió Németországban – derül ki a Migrációkutató Intézet elemzéséből.

"A CSU és a CDU százezer főben maximalizálná az egy év alatt befogadott menedékkérők számát. Azzal indokolják, hogy ennyit tud integrálni a német állam" – mondta Párducz Árpád az InfoRádióban. A kutató szerint a keresztény pártok az olasz–albán megállapodáshoz hasonlóan nyitottak arra, hogy a további menedékkérőket kiszervezzék, akár egy észak-afrikai, akár egy európai országba.

"Az AfD és a Sahra Wagenknecht által vezetett BSW is a közbiztonság megerősítését és a migráció csökkentését ígérte a kampányban. A választási és a közvélemény-kutatási eredményekből pedig az látszik, hogy a választók kevésbé bíznak abban, hogy a kormány megoldja ezeket a problémákat, és inkább a szélsőséges pártok felé fordulnak. Erre mondta azt Marcus Söder bajor miniszterelnök, hogy amennyiben a kormányzati tapasztalattal bíró CDU/CSU elfogadja ezt a választási programot, eséllyel léphet fel a különböző szélsőségek ellen, és kínálhat valós megoldást" – fejtette ki a kutató.

Kiemelte, hogy a már Németországban tartózkodó migránsok számának csökkentéséhez, illetve a deportálásokhoz még többoldalú megállapodásokra van szükség, kérdéses ugyanis, hogyan lehet fenntarthatóan működtetni a toloncjáratokat.

Párducz Árpád szerint a közbiztonság lesz a meghatározó eleme a német politikának a következő választásokig. A solingeni és mannheimi késelések után a kormány által bejelentett biztonsági csomagot túl puhának ítélte a CDU/CSU vezetése, ezért bejelentette, hogy nem fogja megszavazni, hanem 2025-ig összeállít egy szigorúbb migrációs programot – tette hozzá.

A kutató attól nem tart, hogy a német közvélemény a legális bevándorlók ellen fordulna, szerinte a német gazdaságnak szüksége van képzett, akár Európai Unióból, akár a harmadik országokból érkező munkavállalókra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×