Infostart.hu
eur:
360.11
usd:
316.81
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs
Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának 2026. április 28-i ülése után ismerteti a kamatdöntés hátterét
Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Nem egységesen döntött a jegybanki alapkamat szinten tartásáról a Monetáris Tanács – közölte keddi tájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kérdésre válaszolva elmondta, reális a kormány várakozása, hogy 2 százalék legyen a gazdasági növekedés Magyarországon az év végére. Az MNB-ügyi parlamenti vizsgálóbizottsággal együttműködnek, sőt teljes transzparenciát sürgetnek az ügy feltárása folyamán. Kommentálta azt is, hogy a kormány pótköltségvetést ír 2026-ra, de a 2027-es büdzséterv ennél fontosabb lesz Varga Mihály szerint. Szólt még a „túl erős” forintról és arról is, görög mintára történhet-e a magyar euróbevezetés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, derült ki a jegybanki alapkamatról döntő sajtótájékoztatóján kedd délután, amelyet Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott.

Mint elmondta,

a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Elhangzott, a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. A világpiaci olajárak és az európai gázárak változatlanul meghaladják az iráni konfliktus előtti szinteket, miközben a hazai eszközök kockázati felára érdemben mérséklődött a márciusi Inflációs jelentés óta; a kockázati megítélés javulásának tartósságát többek között az európai uniós forrásokra, a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások befolyásolják.

A globálisan meghatározó és a régiós jegybankok az MNB Monetáris Tanácsa szerint nem változtattak a kamatkondíciókon az elmúlt hónap során. A kamatvárakozások felfelé tolódtak. A piacok az idei évre az Európai Központi Bank és a régiós jegybankok részéről emelkedő, míg a Federal Reserve esetében változatlan kamatszintet áraznak. A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek.

2026 első negyedévében a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés egyaránt bővült. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

A hazai konjunktúra erősödését a tavalyi évhez hasonlóan 2026-ban is elsősorban a háztartások fogyasztása támogatja. Az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásai segítik az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg csökken, majd fokozatosan emelkedik.

2026 áprilisában a fogyasztói árak 2,1 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 2,2 százalékon alakult. Mindkét adat alacsonyabb volt a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél, az infláció így a toleranciasáv alsó széle közelében alakult. A vállalati árvárakozások emelkedtek, de továbbra is visszafogott dinamikát jeleznek. A lakossági inflációs várakozások tovább mérséklődtek.

A beérkező adatok mérsékeltebb inflációs kilátások irányába mutatnak. Az erősebb forint, valamint a szabályozott üzemanyagárak és árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása mérsékli az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a magas világpiaci energia- és nyersanyagárak felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások érdemben javultak, ugyanakkor a bizonytalan világgazdasági környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokol. Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása. Az inflációs kilátásokat övező bizonytalanság a következő időszakban beérkező adatok és gazdaságpolitikával kapcsolatos információk ismeretében csökkenhet. Az inflációs pályát alakító tényezők összességét a júniusi Inflációs jelentés átfogóan értékeli.

Mint ismert, a Monetáris Tanács keddi ülésén az alapkamatot 6,25 százalékon tartotta. Az egynapos betéti kamat 5,25 százalékos és az egynapos hitelkamat 7,25 százalékos szintje is változatlan maradt. A jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.

Varga Mihály megerősítette: a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci folyamatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, valamint a kockázati felár csökkenésének tartósságát, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Kérdések – válaszok

Lazulhat-e a monetáris politika a jelenlegi tendenciák mellett a júniusi jelentéskor?

Jelentős elmozdulás történt az országkockázati megítélésben, nagyobb mozgástér nyílik a Monetáris Tanács számára, de sok a bizonytalanság a közel-keleti helyzet miatt, meg kell győződni a folyamatok tartósságára. Júniusra ráadásul több adathoz, információhoz jutunk. Jelenleg itt tartunk, nem bocsátkoznék találgatásokba.

2 százalékos a kormány GDP-növekedési jóslata. Az MNB hogyan kommentálja ezt?

A 2 százalék nem áll távol a mi becslésünktől, ami 1,5-2 százalék. Az első negyedéves hivatalos adat 1,7 százalék volt, ami arra mutat, hogy lehet 2 százalék az érték az év végére.

Hogyan kommentálja a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását MNB-ügyben?

Az MNB elkötelezett a transzparencia mellett. Nyilatkoztunk az igazságszolgáltatás megkereséseiről, a jegybank épületével kapcsolatos túlárazott felújításról is beszéltünk. Az igazságszolgáltatás szervei dolgoznak minden ügyben.

Az új pénzügyi kormányzat pótköltségvetés írására készül. Ez növeli vagy csökkenti-e a jegybank mozgásterét?

Várjuk a dokumentumot. 90 százaléka a hiány az évesnek, 4000 milliárd forintról beszélünk. Ennél is fontosabb, és a piacokat, valamint a hitelminősítőket is befolyásolja, hogy 2027-re milyen költségvetés készül, hogyan tart az ERM 2 euróbevezetési út felé a kormány.

Túl erős a forint? Lehet-e egy olyan szint, ami veszélybe sodorja a pénzügyi stabilitást?

Ami a forintot illeti, az MNB és a Monetáris Tanács sem elefántcsonttoronyban működik, két forgatókönyvet tárgyaltunk. Érzékeljük a mozgást. Április közepe óta erős a forint, 7 százalék az erősödés, márciusban még közel 400 forintba került egy euró.

2 százalékos gazdasági növekedési várakozás: az MNB-nek van növekedést támogató ösztönzőprogramja?

Amíg a rendszerben olyan elemek vannak, amelyek a kamattranszmissziót gyengítik, bizonytalan környezetben kell az inflációs pályát is megrajzolni. 2027 második fele lehet az, amikor lehorgonyoz az infláció a kívánt szinten.

Mennyire volt egyhangú a kamat tartása?

A többség a tartás mellett döntött, de volt, aki csökkentette volna.

Euróbevezetés 2030-ban görög stabilizációs mintára? Mennyire reális ez, mik a kihívások?

Hosszú út ez... A görög modellt megelőzte egy görög államcsőd, amitől azért messze is vagyunk, a tartalék emelkedett, erős a forint, a folyamatok jó irányba mutatnak. Hogy mi lesz a követendő modell, arról egyeztetni kell, ez pedig a kormány kezdeményezésének kérdése. Nem a folyamat gyorsasága, hanem a sikeressége fontos, minimalizálni kell az euróbevezetés veszélyeit, nehézségeit. Az első fázis az ERM 2-es rendszerhez való csatlakozás, ami máris érinti a monetáris politikát. A gazdaság erős exportoldalának nem szabad nagy kárt szenvednie. Hosszú folyamat, az egyeztetés még nem kezdődött el, megbeszélés már volt. Amint az egyeztetés elkezdődik, részt veszünk benne.

Június 23. a következő kamatdöntő ülés dátuma.

Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×