Az intézmény egy hónappal ezelőtt jelentette be a Biodóm központi részén kialakítandó mintegy egyhektáros terület nyár közepi megnyitását. A helyszínen egy egész évben látogatható városi oázis várja majd a közönséget, egzotikus növényekkel és különleges állatfajokkal. Mint akkor írták,

a Biodómba mintegy 13 ezer trópusi és szubtrópusi növényt telepítenek, emellett hulmánokkal, kritikusan veszélyeztetett bali seregélyekkel és sarkantyús teknősökkel is találkozhat a közönség.

A központi csarnok hangulatát a több szinten elhelyezkedő zoológiai és botanikai látnivalók mellett egy 14 és fél méter magasról lezúduló vízesés teszi teljessé.

„Vannak elképzeléseink a további lépésekről is. Ilyen lehet majd az elefántok átköltöztetése a Biodómban kialakított új szálláshelyeikre, vagy az oroszlánfókák számára kialakított új, korszerű bemutatóhely beüzemelése, és az oroszlánfókák átköltöztetése. Hogy pontosan mi lesz a következő lépés, és mikorra valósulhat meg, még nem tudjuk megmondani, ez több műszaki és pénzügyi feltételtől függ, amit még nem látunk minden tekintetben előre. Egy biztos, minél többen tisztelnek meg bennünket a látogatásukkal, annál jobbak a lehetőségek a továbbhaladásra” – jegyezte meg Hanga Zoltán.

Arra a felvetésre, hogy miért csúszott fél évet a Biodóm városi oázisának megnyitása a korábban tervezett tavaly év végi időponthoz képest, a szóvivő hangsúlyozta: valóban volt szó egy korábbi időpontról, de a műszaki és a pénzügyi feltételeknek egyaránt teljesülniük kellett, ami csak mostanra vált lehetségessé. A városi oázis egy nettó 350 millió forintos projekt részeként jön létre, ebből 300 millió az intézmény tavalyi saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként.

„Nekünk is látni kellett, hogy a tavalyi év bevételei hogyan alakulnak, és ebből mennyit tudunk a Biodómra fordítani. Ezt az év vége előtt természetesen nem lehetett pontosan tudni” – mutatott rá, hozzátéve: amikor látták, hogy rendelkezésre áll az a forrás, amely a szükséges feladatok megvalósításához kell, akkor lehetett megkezdeni az olyan munkákat, mint a termőföld behordása vagy a növények telepítése.

A szóvivő beszámolt arról, hogy 2025-ben 1 069 455 fő kereste fel az állatkertet, és további 200 ezer látogatójuk volt a Margitszigeti Kisállatkertben is. „Abban bízunk, hogy a Biodóm városi oázisának a megnyitása mintegy 100 ezer fővel fogja emelni a látogatószámot”.

A Biodóm induló tervei között az Akvárium is szerepelt, a szerkezetnek azonban a Biodóm ügyének elhúzódása miatt időközben lejárt a garanciája. Az Akvárium elvileg működőképes, de a beüzemelés hatalmas költségekkel jár, miközben az üzemben tartás is havi többmilliós tétel.

„Ami a Biodóm Akvárium részét illeti, kétségkívül az a legnagyobb falat, és ha lépésről lépésre kell haladnunk, arra számítunk, hogy az valósulhat meg majd az utolsó lépésben. De mi nagyon bizakodóak vagyunk, hogy erre is sor kerül” – emelte ki Hanga Zoltán.

Az eredetileg tervezett Pannon Park részeként 2018-ban kezdődött meg a nagyméretű, saját ökoszisztémájú és ezáltal számos egzotikus faj tartására is alkalmas grandiózus épület, a Biodóm építése, amelynek a tervek szerint 2021-re kellett volna elkészülnie. A Biodóm a főváros és a kormány közötti viták, a sok éven át tartó bizonytalanság után végül 2024-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, és ezt követően több százezer látogatót tudott vonzani néhány rendezvényén. Ezek közé tartozott a két fénydóm, a World Press Photo kiállítás, az őslénykiállítás vagy az Art Aqua képzőművészeti tárlat.