Infostart.hu
eur:
382.32
usd:
325.72
bux:
124539.44
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ursula von der Leyen: a magyar emberek erősebbé tették Európát

Húsz éve csatlakozott Magyarország - más országokkal együtt - az Európai Unióhoz. Az Európai Bizottság elnöke videót tett közzé.

A magyar emberek erősebbé tették Európát, a magyarok pezsgő kultúrája és a gazdasági dinamizmusa az egész európai uniót áthatja - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából szerdán.

Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: "húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban". Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el - hangsúlyozta.

Emlékeztetett: a vasfüggöny mögött magyarok nemzedékei harcoltak azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat.

"Önök húsz évvel ezelőtt úgy döntöttek, elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották" - fogalmazott.

Szavai szerint az Európai Unió azóta megerősödött, és Magyarország is számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, autópályák létesültek, és saját fejlesztésű megújuló energiaforrások épültek ki. Többségük európai uniós forrásból - jegyezte meg.

Von der Leyen kiemelte, az elmúlt évben magyar tudósok két Nobel-díjat is kaptak. Karikó Katalin felfedezései segítettek a koronavírust leküzdő mRNS-vakcinák kifejlesztésében, és számtalan életet mentettek meg. Krausz Ferenc pedig közelebb vitt annak megértéséhez, "hogyan jön létre a minket körülvevő anyag". Mindkét díj a magyar leleményességet dicséri - jelentette ki.

"Együtt erősebbek vagyunk. Éljen sokig Európa!" - tette hozzá üzenetében az uniós bizottság elnöke.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő közleményében kiemelte: húsz évvel ezelőtt volt a legnagyobb csatlakozási hullám, a "kontinens újraegyesítése" az Európai Unió történetében.

Húsz évvel ezelőtt "az európai család" tíz új tagállamot fogadott be, ami - szavai szerint - merész lépés volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kontinens újraegyesítésével kapcsolatos munka még nem fejeződött be. Az elmúlt években európaiak milliói mutattak hajlandóságot és fejezték ki reményüket, hogy csatlakozzanak az unióhoz - közölte. Hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán országainak, Törökországnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának történelmi lehetősége van arra, hogy jövőjét még erősebben az Európai Unióhoz kösse. Az EU bővítése olyan átalakító hatású politika, amely erősíti a biztonságot, a jog érvényesülését és a demokráciát, miközben növeli az európaiak életszínvonalát - emelte ki.

Közölte ugyanakkor: a jövőbeli tagállamoknak meg kell erősíteniük demokratikus intézményeiket, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.

"Nemcsak egy nagyobb, hanem erősebb unió megteremtésére törekszünk, amely képes fenntartani és kiterjeszteni közös értékeinket az egész világon" - tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: 2004 a megosztott kontinens újraegyesítését jelentette.

A bővítés következő hulláma ismét történelmi dátum lesz, a bővítés az európai stratégiai szuverenitásának sarokköve - mondta. Mind a tagjelölt országoknak, mind az uniós intézményeknek rengeteg munkát kell még elvégezniük, de 2030-ra mindkét oldalnak készen kell állna a bővítésre - közölte az Európai Tanács elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: húsz évvel ezelőtt Európa újra egyesült. Ezzel nemzedékek álma vált valóra. Európa az összetartozást, lehetőséget és jólétet jelent - tette hozzá az uniós parlament elnöke.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

A davosi Világgazdasági Fórumon hivatalosan is megalakult a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács. A szervezet hatásköre messze túlmutathat a gázai háború utáni rendezésen, és a jövőben a globális konfliktusok kezelésének új nemzetközi fórumává válhat – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője az InfoRádióban.

Volodimir Zelenszkij: a területi kérdéseket is megvitatjuk

Az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos területi kérdéseket is meg fogják vitatni az Abu-Dzabiban pénteken és szombaton tartandó háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai tárgyalásokon - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Mekkora hitelt tud felvenni egy átlagos magyar állampolgár? – Kiszámoltunk, és van két jó hírünk

Mekkora hitelt tud felvenni egy átlagos magyar állampolgár? – Kiszámoltunk, és van két jó hírünk

Mekkora összegű lakáshitelt tudok felvenni, ha átlagkeresettel rendelkezem? És mekkorát, ha pont középen állok, vagyis medián keresetem van? Alábbi számításunkban erre a két kérdésre adunk választ, de két jó hírt már most megoszthatunk: három év alatt 70-75%-kal nőtt az „átlagember” által maximálisan felvehető piaci kamatozású hitelek maximális összege Magyarországon, és ez szerencsére meghaladja a lakásárak azóta bekövetkezett mintegy 40%-os emelkedését is. A másik jó hír pedig az, hogy ha valaki jogosult az Otthon Startra, akkor mintegy 10 millió forinttal nagyobb hitelösszeget tud felvenni, mintha csak piaci kamatozású hitelre hagyatkozhatna. Mutatjuk a pontos számokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×