eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Megsemmisült épület maradványait kutatják át Damaszkusz Mazzeh nevű nyugati városrészében, ahol izraeli repülőgépről indított rakéta csapódott be az iráni nagykövetség és a konzulátus épületénél 2024. április 1-jén. Sajtóértesülések szerint a rakéta egy olyan villát talált el, amelyben líbiai és palesztin szervezetek képviselőivel szoktak találkozókat tartani iráni tisztségviselők. A támadásban legkevesebb nyolcan életüket vesztették.
Nyitókép: Omar Szanadiki

Így támadhatná meg Irán most Izraelt - Tálas Péter válaszol

Irán hamarosan meg fogja támadni Izraelt, a katonai akció ténye lényegében eldőlt – ezt jelentette a Bloomberg hírügynökség amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense szerint kisebb akcióknak van, de a szárazföldi csapatok megindításának nincs realitása, mert Irán nincs felkészülve egy tartós háborúra.

"Iránnak valamit tennie kell" - így kommentálta elsőre Tálas Péter azokat a hírügynökségi jelentéseket, melyek szerint akár órákon belül is megtámadhatja Irán Izraelt "megtorlásként azért, hogy egy hete az izraeliek felrobbantották az iráni konzulátus damaszkuszi épületét, és több mint egy tucat embert megöltek, köztük az Iráni Forradalmi Gárda elit egységének libanoni-szíriai parancsnokát, az ő helyettesét, illetve egy harmadik tábornokot".

Hangsúlyozta, az incidens a damaszkuszi nagykövetség, illetve konzulátus parkolójában történt, tehát "hivatalosan iráni területen", erre válaszolna egy katonai akció.

Hogy milyen hatással lenne mindez a közel-keleti térségre, mi lenne Izraellel, ha két frontos háborúra kényszerülne, arról azt mondta, Irán esetében nem olyan háború indítására kell gondolni, amely során szárazföldi csapatok indulnak meg.

Mint felvetette, alapvetően négy fajta választ emlegetnek katonai szakértők.

  1. "Aszimmetrikus válasz": nem a régióban, hanem valahol valamilyen izraeli érdekeltséget megsemmisíteni, ami jól kommunikálható, de nem vezet eszkalációhoz. "Ez lehet, hogy nem elég elrettentő" - tette hozzá Tálas Péter.
  2. Egy "szövetséges" szervezet támadna Izraelre, például a Hezbollah. "A gázai háború óta egyébként is támad, viszont ez nem mutatná elég erősnek Iránt."
  3. Iraki vagy szíriai síita egységek, mondjuk Egyesült Államok által fenntartott érdekeltségeket támadna a térségben.
  4. Rakéta- vagy dróntámadás izraeli katonai célpontok ellen - "ez a legveszélyesebb" Tálas Péter szerint.

Hangsúlyozta, Irán sem gazdaságilag, sem katonailag nincs felkészülve arra, hogy háborúzzon.

Az sem mindegy, hol lehet az Egyesült Államok szerepe egy ilyen új helyzetben, Tálas Péter szerint egyértelműen kiállna Izrael mellett Washington. Ámde:

"Nagyon kettős a szerepe, kettős hatást gyakorol az Amerikai Egyesült Államok Izraelre. Egyrészt megpróbálja Gázában visszafogni, mert úgy gondolja, hogy a 33 ezer áldozat már túl sok, és egyébként is aránytalannak tekinti Izrael válaszát a tavaly októberi támadásra, másrészt az izraeli biztonságot fenyegető egyéb tényezők - Hezbollah, jemeni húszik, Irán - miatt is rendkívül határozottan kiáll Izrael mellett; azt gondolom, hogy katonai értelemben is kiállna."

Tálas Péter egészen biztos abban, hogy az Egyesült Államok akár még Izrael iráni csapásait is támogatná olyan esetben, ha izraeli területen érné támadást Irán részéről Izraelt.

"Ebbe beletartozhat egyébként az is, és emellett a teheráni vezetésnek számolnia kell, hogy esetleg a legkényesebb atomlétesítményeket vagy atomkutató létesítményeket érnék támadások" - figyelmeztetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×