A Németország által bevezetett gáztárolói illeték része Németország "gázvészhelyzeti tervének" – fogalmaztak a Kronen Zeitung című lap által idézett szakértők, csakhogy Ausztria számára ez nemcsak megnehezíti az orosz földgáz kivezetését, hanem összességében megdrágítja a gázt. A szakértők szerint a német illeték esetében a tavaly 100 millió euró az idei esztendőre is "irányadó" lehet.

Az osztrák lap emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már élesen bírálta az illetékek kiszabását, Olaszország pedig szolidaritásból elállt egy ilyen jellegű pótlék bevezetésétől.

Az ellenzéki Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) párt elítélte a német intézkedést, és arra szólította fel a kormányt, hogy lépjen fel ellene. Az párt energiapolitikai szóvivője szerint Karl Nehammer kancellárnak és Leonora Gewessler energiaügyi miniszternek Olaf Scholz kancellárt és Robert Habeck gazdasági és energiaügyi minisztert kell emiatt "felelősségre vonnia".

A Kronen Zeitung emlékeztetett arra, hogy a német gáztárolási illetéket 2023-ban vezették be. Az orosz gázimport csökkenése és az alacsony tározói szintek miatt hirdették ki a német vészhelyzeti tervnek megfelelő úgynevezett "riasztási" szintet, és ennek a részeként döntöttek a gáztárolási pótlékról. Ausztriának további gondot jelent, hogy Olaszországban ismét fontolgatják egy hasonló illeték bevezetését.

A lap utalt arra, hogy a gáztárolási díj folyamatosan emelkedett. Jelenleg a 2024. januártól júniusig terjedő időszakban megawattóránként 1,86 euróra emelkedett a korábbi 1,45 euróhoz képest. A díj emelését német részről a gázfogyasztás visszaesésével indokolták. Ezt a pótlékot az Ausztriába exportált gázra is kivetik, ami mintegy 115 millió euróba kerül az osztrák piaci szereplőknek – és később a végfelhasználóknak is.

Különösen a nyugat-ausztriai tartományok érintettek, mivel ellátásuk kizárólag a német gázhálózaton keresztül történik, ugyanakkor a pótlék Ausztria más részein is érezteti hatását. Korábban a gáz inkább a másik irányba áramlott, Oroszországból Ukrajnán keresztül Szlovákiába és Ausztriába, majd tovább Olaszországba és Németországba.