Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Donald Tusk megválasztott kormányfő programbeszédet tart a szejmben 2023. december 12-én. Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét előző nap választotta meg a lengyel parlamenti alsóház (szejm) kormányfőnek.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

A lengyel szejm lemondásra szólította fel az alkotmánybíróság tagjait

Az alkotmánybíróságot érintő határozatot szavazott meg szerda este a lengyel parlamenti alsóház (szejm), a képviselők többsége által elfogadott dokumentumban lemondásra szólították fel a taláros testület tagjait.

A szöveg mellett a jelen lévő 437 képviselő közül 240-en szavaztak, 197 honatya ellenezte a határozat elfogadását, senki sem adott le tartózkodó szavazatot. Nemmel szavazott a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) jelen lévő 177 tagja, továbbá a PiS listájáról megválasztott Kukiz´15 párt három képviselője, a szintén ellenzéki Konföderáció 16 tagja és egy független képviselő.

A határozat szerint érvénytelen a 15 tagú taláros testület azon három bírájának mandátuma, akiket az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítették Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.

Felidézték: az alkotmánybíróságnál fennálló helyzet miatt az Európai Bizottság tavaly februárban kötelezettségszegési eljárást indított el Lengyelországgal szemben.

A taláros testület tevékenysége az utóbbi években "olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére" - fogalmaztak. Ezért - mint írták - az alkotmánybíróságot "újjá kell alakítani".

A határozatban lemondásra szólították fel az összes alkotmánybírót, ez a lépés - mint írták - "a demokratikus változások folyamatához való csatlakozást" jelentene.

Az alkotmánybíróság számos eddigi döntése jogilag hibás - vélték a képviselők, és úgy ítéltek meg, hogy a törvényesség elvét sértheti, ha a közigazgatási szervek a tekintettel lennének az ilyen végzésekre tevékenységük során.

A határozat az alkotmánybíróságot érintő jogszabálycsomag része, amelyet Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a kormánykoalíció politikusaival együtt hétfőn mutatott be. A csomag három törvény tervezetét is tartalmazza, amelyek közül az egyik az alaptörvény módosításáról szól. Ezeket a tervezeteket még nem nyújtották be a szejmbe.

A szerdai parlamenti vita során Krzysztof Szczucki, a PiS képviselője "az alkotmánnyal szembeni merényletnek" nevezte a határozatot. Hivatkozva arra, hogy az alkotmánybírákat a lengyel joggal összhangban a parlament választotta meg, és az államfő iktatta be, Szczucki aláhúzta: parlamenti határozat révén nem lehet érvényteleníteni az alkotmánybírósági döntéshozatali munkát és változtatni a testület összetételén.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×