A fővárosban található Toussaint Louverture nemzetközi repülőtér a támadás ideje alatt zárva volt, nem közlekedtek a repülőgépek és utasok sem tartózkodtak a helyszínen.
Az AP amerikai hírügynökség munkatársai egy páncélozott járművet láttak a kifutópályán, amely a bandákra tüzelve próbálta megakadályozni őket a repülőtérre való bejutásban, az alkalmazottak pedig menekültek a golyózápor elől.
A reptér elleni támadás órákkal az után történt, hogy fegyveres bandák vasárnapra virradóra rohamot indítottak az ország két legnagyobb fegyintézete ellen, kiszabadítva több ezer elítéltet.
Az utóbbi időben a helyi bűnbandák összehangolt támadásokat hajtottak végre a rendvédelmi szervek ellen. Csütörtökön a fővárosban négy rendőrt gyilkoltak meg fegyveresek, akik egyebek között a nemzetközi repülőtérre is tüzet nyitottak. Az incidens után az amerikai nagykövetség Port-au-Prince-ben közölte, hogy felfüggesztenek minden hivatalos utat a karibi szigetországba.
Az országban vasárnap este 72 órás szükségállapot kezdődött, a kormány pedig közölte hogy megpróbálja felkutatni a szökött rabokat.
„A rendőrség utasítást kapott arra, hogy minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel tartsa fenn a kijárási tilalmat és fogja el a az összes bűnelkövetőt” – közölte Patrick Boisvert pénzügyminiszter, megbízott miniszterelnök.
Ariel Henry, Haiti ideiglenes államfője és William Ruto kenyai elnök a múlt héten Nairobiban aláírta azt a megállapodást, amelynek alapján elindulhat a szigetországba egy ezer fős kenyai rendőri kontingens a bűnbandák elleni küzdelem támogatására.
A legújabb erőszakhullámért Jimmy Chérizier rendőrből lett bandavezér vállalta a felelősséget. A Barbecue ragadványnevet viselő bűnöző, aki több bűnszervezet szövetségét vezeti, közölte, hogy
célja Haiti rendőrfőnökének és kormányának túszul ejtése, valamint Henry hazatérésének megakadályozása.
A többszörösen természeti katasztrófa sújtotta Haitin Jovenel Moise elnök 2021-es meggyilkolása után szabadult el a pokol. Az országnak azóta is csak ügyvivő kormányfője és elnöke van, a parlament nem működik, és a legfelsőbb bíróság is képtelen ellátni a feladatát, mert törvényhozás hiányában nem tudnak kinevezni bírókat. A belpolitikai káosz kialakulása óta a kormány fokozatosan veszíti el az ellenőrzést az állam mind nagyobb része felett, az irányítást pedig fegyveres bandák vették át, elharapózott a törvénytelenség és az erőszak.
Az ENSZ szerint Port-au-Prince területének mintegy 80 százalékát már ellenőrzésük alá vonták. Az erőszakhullám tovább súlyosbítja az amúgy is sanyarú ellátási helyzetet, a karibi szigetország 11 millió lakosának csaknem fele számára nem biztosított az élelmiszer-ellátás.