Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Beach and rock scenery. Jalakara Villa Hotel, Andaman and Nicoar Islands, India. Architect: Ajith Andagere, 2016.. (Photo by: Ed Reeve/View Pictures/Universal Images Group via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Új "ékszerdoboz" szigetek tartják lázban a világot

India kilencmilliárd dolláros projekt keretében új hajózási kereskedelmi központot és turistaparadicsomot szeretne kialakítani egyik szövetségi területén, az Andamán- és Nikobár-szigeteken, egyfajta "új Hongkongot" létesítene. Nemzetközi jogvédők szerint azonban ezzel a beruházással a helyi ökológia és az őslakos törzsek élete is veszélybe kerülhet.

Nagy visszhangja volt a nemzetközi nyilvánosságban az indiai elnök látogatásának az Andamán- és Nikobár-szigeteken, ami miatt komoly bírálatokat is kapott Draupadi Murmu, mivel az indiaiak állítólag számos környezetvédelmi szempontot felrúgva Dél-Ázsia „Hongkongjává” kívánják átalakítani a régiót – írja a Portfolio a Nikkei Asia értesülése alapján.

Az apró területű szárazföldek stratégiai fontosságú helyen fekszenek, az Indiai-óceán keleti medencéjében, Srí Lankától 1300 kilométerre keletre. Az indiai kormány azt tervezi, hogy kilencmilliárd dolláros beruházás keretében átalakítja a mintegy 1800 négyzetkilométeres szigetcsoport egy részét.

Nemzetközi repülőteret, hajózási terminált, turisztikai létesítményeket, egy erőművet és egy ipari parkot is létesítenének az Andamán- és Nikobár-szigeteken.

Az indiai kabinet legfőbb célja egy új hajózási kereskedelmi központ és turistaparadicsom létrehozása a térségben, ugyanis a szigetek az egyik legforgalmasabb tengeri útvonal mentén helyezkednek el.

Indiát vélhetően aggasztja az egyre jelentőségteljesebb kínai jelenlét a térségben, ezért a szigetcsoport fejlesztését geopolitikai, valamint katonai és biztonsági szempontok is döntően befolyásolhatják.

A környezetvédők viszont hevesen tiltakoznak, mert megítélésük szerint a projekt a helyi ökológiát és az őslakos törzsek életét egyaránt veszélyezteti. Nemzetközi jogvédők szerint ha a Nagy-Nikobár-szigeten létrejön „India Hongkongja”, az népirtáshoz vezethet. Attól tartanak ugyanis, hogy az építkezések során kiirtják az esőerdőket, ahol több kisebb törzs is él.

Arjun Munda, India törzsi ügyekért felelős minisztere a vádakra reagálva közölte: az építkezések előtt és közben minden lehetséges óvintézkedést megtesznek, ezért szerinte nincs ok aggodalomra a gyéren lakott szigeteken.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×