Infostart.hu
eur:
378.4
usd:
320.88
bux:
124714.69
2026. február 25. szerda Géza
FUZHOU, CHINA - MAY 17: Visitors view scientific research ship Tansuo-2 before International Museum Day on May 17, 2023 in Fuzhou, Fujian Province of China. (Photo by Zhang Bin/China News Service/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Zhang Bin/China News Service/VCG via Getty Images

Rejtélyes, hatalmas kínai flotta miatt aggódnak a világ nagyhatalmai

A világ számos "érzékeny" területén feltűntek.

Kína a hadiipari fejlesztéseit kiegészíti tengeri terjeszkedéssel is egy elemzőcég összegzése szerint. Feltűnt ugyanis több országnak és megfigyelőnek, hogy kínai hajók, hivatalosan tudományos céllal és a kereskedelmi hajózás számára, egyre intenzívebb tevékenységet végeznek. A Hidden Reach elemzőcég 2020 óta figyelte a kínai oceanográfiai küldetéseket, és 64 aktív kutatóhajót azonosított, amelyek 80 százalékánál gyanúsnak ítélt jeleket fedezett fel.

A hajók a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén, valamint az Indiai-óceánon is feltűntek. Több ország és számos elemző is úgy véli, hogy a tudományos célokon kívül - vagy egyenesen azok helyett - a gyűjtött anyagok "kettős felhasználásúak" és katonai célokat is szolgálnak.

Mint a Portfolio írja, idézve a Hidden Research elemzését, a kínaiak az ismeretlen vizekre kutatóhajókkal érkeznek meg először, felmérik az áramlatokat és a vízi környezetet, hogy a jövőben ezek az információk a flotta segítségére legyenek. A célok eléréséhez Kína a világ legnagyobb kutatóhajó-flottáját fejlesztette ki. A Windward Intelligence Platform adatai szerint az elmúlt években több százezer órát töltöttek a kínai járművek a világ különböző részein megfigyeléssel.

Hasonló felméréseket korántsem csak Kína végez, hiszen a világ számos országa igyekszik mélytengeri adatokra szert tenni. Ám az összegzés szerint a keleti nagyhatalom által végzett feltérképezés mértéke a hatalmas flotta révén sokkal mélyebb, mint bármelyik másik riválisé.

Aggasztja a megfigyelőket, hogy ezek a kínai hajók gyanúsan sok alkalommal tűnnek fel a katonaliag fontos objektumok közelében, ami miatt felmerül a gyanú, hogy megfigyelési feladatuk van. Hasonló problémáról panaszkodott legutóbb India kormánya is, amikor Srí Lankán kért kutatási engedélyt egy kínai jármű. A papírokat végül nem szerezték be a colombói hatóságoktól, amit nagy győzelemként értékeltek Újdelhiben. Ez viszont nem változtat a tényeken, Kína rendszeresen figyeli meg akár az indiai katonai kikötőket is.

A másik fontos gond, hogy ezek a járművek gyakorta tűnnek fel azokon a területeken, amelyek államközi viták kereszttüzében vannak. Például Peking a Dél-kínai-tenger szinte egészét magáénak követeli, ám ezzel jó néhány ország nem ért egyet egyet: vitatatja Kína területi követelését Malajzia, Vietnam, Brunei, a Fülöp-szigetek, de még Tajvan is. A feszültségekkel tarkított térségben rendszeresen jelennek meg ezek a kutatóhajóként küldött járművek.

A hasonló tevékenység egyébként a kínai ötéves terv része, Pekingben a hosszútávú stratégia megfogalmazza, hogy ilyen "mélytengeri kutatásokat" végezzenek. A hatóságok a dokumentumban ezeket össze is kötötték a katonai célokkal, így nem hagytak túl sok kétséget a tevékenység valódi céljáról. A kínai stratégia szerint a "Két óceán és egy tenger" területén kell óceánmegfigyelő hálózatot kiépíteniük. Ez egyértelműen a Csendes- és az Indiai-óceánt, valamint a Dél-kínai-tengert jelölik.

Mint az elemzés megjegyzi, a tenger alatti képességekben Kína egyelőre jelentős lemaradásban van az Egyesült Államok haditengerészetétől, az így megszerezett információk viszont megkönnyíthetik a keleti nagyhatalom számára a felzárkózást.

Mindazonáltal nemcsak katonai célok vezérelhetik Pekinget: 2023-ban az egyik kutatójárművet azzal gyanúsították meg Banglades partjainál, hogy valójában nem is az óceánokkal kapcsolatos információkat gyűjt be, hanem a tengerfenéken keresi a kiaknázható nyersanyaglelőhelyek nyomait.

Címlapról ajánljuk

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×