Washingtonhoz hasonlóan Belinben is hivatalosan jelentették be, hogy Németország Mark Rutte jelölését támogatja. Mindezt Steffen Hebestreit kormányszóvivő közölte az Twitter-utód X-en közzétett nyilatkozatában. Az Olaf Scholz kancellár véleményét tolmácsoló szóvivő szerint Rutte "hatalmas tapasztalataival, nagy biztonságpolitikai szakértelmével, továbbá kiemelkedő diplomáciai képességeivel" kiváló jelölt a tisztségre.
A német médiumok a Politico hírportálra hivatkozva számoltak be arról, hogy Joe Biden amerikai elnök és Rishi Sunak brit kormányfő mellett immár Scholz is támogatja a távozó holland kormányfő jelölését. Sőt értesülések szerint a 31 NATO-tagállam többsége rokonszenvez azzal, hogy Jens Stoltenberget Mark Rutte kövesse a főtitkári székben.
Diplomáciai források szerint a hivatalban lévő román államfő, Klaus Ioannis is jelezte indulási szándékát. Mindezt azonban egyelőre sem a NATO, sem pedig a román kormány részéről nem erősítették meg. Meg nem nevezett román források ugyanakkor azt állították, hogy
Ioannis indulási szándékáról nem hivatalosan már tájékoztatták a tagállamokat.
A NATO jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását. A 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1-je óta áll a védelmi szövetség élén.
A NATO következő csúcstalálkozójára júliusban kerül sor, de ezt megelőzően már előzetes döntés születhet az új főtitkár jelöléséről. Ahhoz ugyanakkor, hogy a jelölt ténylegesen főtitkár lehessen, szükség van valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására, ami nem ígérkezik könnyűnek. Jens Stoltenberg mandátumának meghosszabbításához is hozzájárult az, hogy a tagországok képtelenek voltak megegyezésre jutni az utód személyéről.
Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetség leendő vezetőjének – akárcsak elődjének – rendkívül nehéz feladatokkal kell megbirkóznia. Első helyen Oroszország Ukrajna elleni, két éve tartó háborúját említették, utalva az ostromlott ország támogatásának szükségességére. Emlékeztettek ugyanakkor arra is, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás, illetve a korábbi elnök, Donald Trump esetleges újbóli megválasztása a NATO-szövetségesek közötti együttműködésben is új fejezetet jelenthet. Ezzel összefüggésben emlékeztettek Trump legutóbbi kampánynyilatkozatára, amelyben a korábbi elnök védelmi költségvetési kötelezettségeik betartására figyelmeztette a tagországokat, és ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok nem nyújt védelmet számukra .
Trump kijelentését több tagállam, köztük Németország elítélte.
