eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője a Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével, valamint a két ország küldöttségének tagjaival folytatott tárgyaláson a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Majsev

Valami "gomolyog" az orosz-japán határon is

Oroszország új típusú fegyvereket telepít a Japán által visszakövetelt Kuril-szigetekre az orosz Távol-Keleten - jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a közösségi médiában.

"A Kuril-szigetek aktívan fejlődnek, és ezzel párhuzamosan stratégiai szerepük is növekedni fog, beleértve az új típusú fegyverek telepítését" - írta az orosz politikus az X-en és a Vkontaktye orosz közösségi oldalon. Leszögezte, hogy a területi kérdést az orosz alkotmánynak megfelelően "egyszer s mindenkorra" lezárják.

Medvegyev leszögezte: Oroszország nem törődik a japánok Kuril-szigetekkel kapcsolatos érzéseivel, mert szerinte a szigetek Oroszországhoz tartoznak. "Ezek nem vitatott területek, ez Oroszország része. Azok a szamurájok, akik emiatt különösen szomorúak, meghalhatnak a hagyományos japán módon: kövessenek el szeppukut, ha van hozzá elég bátorságuk" - fogalmazott Medvegyev.

Az orosz politikus bejegyzése szerint ezzel Kisida Fumio japán miniszterelnök legutóbbi kijelentésére reagált, amely szerint Tokió nem ellenzi a békekötést Oroszországgal a Kuril-szigetek hovatartozásának megvitatása és a szankciók fenntartása mellett. Japán és Oroszország máig nem írt alá békeszerződést a második világháború után.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség arra emlékeztetett, hogy Kisida korábban azt mondta: Tokió továbbra is aktívan támogatja az Oroszország elleni szankciókat és Ukrajnát. Hozzátette: "nehéz helyzet alakult ki a japán-orosz kapcsolatokban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt, de Japán továbbra is szilárdan elkötelezett a területi kérdés megoldása és a békeszerződés megkötése mellett".

2022. október 7-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben a Kuril-szigeteket orosz megszállás alatt álló japán területként ismerte el.

A jelenleg közigazgatásilag az oroszországi Szahalini területhez tartozó Kuril-szigeteket a második világháború utolsó szakaszában foglalta el a Szovjetunió. A több tucat szigetből álló és több mint ezer kilométer hosszú szigetcsoportból Tokió a Hokkaidó közvetlen szomszédságában fekvő, négy legdélebbi szigetet követeli magának, amelyeket Japánban csak északi területeknek neveznek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×