A németországi gazdatüntetések egyik legnagyobb demonstrációját tartották hétfőn Berlinben. A hatalmas elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a német kormány költségvetési kiigazításként el akarja venni a mezőgazdasági gépekhez járó dízeltámogatást. A kabinet – látva a reakciókat – részben visszakozott, ugyanakkor teljesen nem akar engedni a megszorításokból. A gazdaszervezetek az elmúlt napokban többször is jelezték: csak a javaslat végleges elvetését tartják elfogadhatónak.

Az ellenzéki radikális jobboldali párt, az Alternatíva Németországért (AfD) igyekszik kihasználni az előállt helyzetet, és politikai tőkét kovácsolva a maga javára fordítaná a tiltakozásokat, egyes politikusok szerint akár parasztfelkelés is kitörhet.

Kiss J. László azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy jelenleg nincs könnyű helyzetben a német kormány, ugyanis úgy vett fel hiteleket, hogy azok gyakorlatilag nem számítanak bele az állami költségvetésbe, és ezzel túlköltekezés kezdődött.

Az egyetemi tanár az egyes központi kiadások közül kiemelte, hogy napirendre került mostanában a klímapénz, amelyben végül meg tudtak állapodni egymással a koalíciós partnerek. A klímapénzek kifizetését korábban többször is elhalasztották, pedig annak idején még az Angela Merkel vezette utolsó nagykoalíció lengette be, hogy minden német polgárnak klímabónuszt kell kapnia.

A klímapénz célja, hogy kompenzálja a szén-dioxid-pótdíjakat, amelyeket többek között az autózásért és a fűtésért fizetnek a német állampolgárok.

Christian Lindner pénzügyminiszter nemrég kijelentette: a klímapénzről csak a következő törvényhozási időszakban fognak dönteni, de az már ismertté vált, hogy évi egyszeri kifizetést jelentene a magánháztartások számára.

A mostani tüntetések előzménye, hogy a német kormány mintegy 60 milliárd eurónyi hitelt vett fel a koronaválság kezelésére, és ezt az összeget a zöld átállási alapba helyezte, de ezt az alkotmánybíróság jogszerűtlennek minősítette. Kiss J. László elmondta: keletkezett egy 60 milliárdos rés, így a 2024-es évre konkrétan 17 milliárd eurót „kell megspórolni”. A költségvetési lyuk befoltozásának egyik lépéseként merült fel a gazdák dízeltámogatásának megszüntetése, amelytől a koalíció csak idén 920 millió eurós megtakarítást várna. Ebben a helyzetben kerültek a középpontba a gazdák, illetve komoly viták kezdődtek a takarékossággal kapcsolatban.

Veszélyben a mezőgazdasági dolgozók egzisztenciája?

Németországban körülbelül 1,7 millió mezőgazdasági járművet használnak. A gázolaj literenkénti jövedéki adója eddig 47 cent volt, aminek körülbelül a felét visszatérítették. A német kormány ezt akarja megszüntetni, amivel jelentősen megnövekednének a gazdák terhei. A dízeltámogatás eltörlése főként a kisebb gazdaságokat érintheti érzékenyen, amelyek száma egyébként évről évre csökken. Kiss J. László felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati döntés következményeként

kilőhet az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek ára, továbbá még olcsóbbá válhat az import.

Fontos tudni, hogy a bérek más német szektorokban általában magasabbak, mint a mezőgazdaságban, ezért egyre kevesebb a munkaerő, így a rosszabb fizetést nyújtó kisebb gazdaságok nem találnak elegendő dolgozót. Az egyetemi tanár figyelmeztetett: veszélybe kerülhet a mezőgazdasági termelők egzisztenciája a most kialakult helyzetben.

Hozzátette: nem csak a dízeltámogatás eltörlése, illetve a gázolaj jövedéki adójára vonatkozó adótámogatás megszüntetése szülhet komoly problémákat.

„A zöld átállás olyan követelményeket támaszt a gazdákkal szemben, amelyek plusz ráfordításokat vonnak maguk után”

– jegyezte meg. A műtrágya ugyanis jelentősen megdrágult az elmúlt időszakban, miközben számos korlátozást vezettek be a növényvédő szerek használatában. Új istállókat is kellene építeni a gazdaságokban, a haszonterület azonban minden évben csökken. Külön szabályzat írja elő, hogy ugarosítani kell a földek egy részét.

Kiss J. László szerint ezen körülmények, korlátozások miatt veszélyben van a német mezőgazdaság jövője, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák és a gazdaságok. Sokáig a figyelem középpontjában maradhat a probléma, még annak ellenére is, hogy jelenleg Németországban alig éri el az egymilliót a mezőgazdasági dolgozók száma.

A tiltakozók egy része az elmúlt napokban traktorokkal lepte el a közutakat, ezzel több helyen is megbénítva a forgalmat. Kiss J. László szerint az a nagy kérdés, hogy lesz-e érdemi következménye a demonstrációknak, tudnak-e nyomást gyakorolni a tüntetők a kormányzatra. Figyelmeztetett, hogy a német agrárszektor jövőbeli sorsáról van szó, azon belül is rengeteg családi gazdaság megélhetéséről.

Tör előre az AfD

Az elmúlt években – főként a keleti tartományokban – nagyon megerősödött az Alternatíva Németországért (AfD) nevű radikális jobboldali párt, amely egyértelműen beállt a gazdák mögé, és előre hozott választásokat követel.

Németországban azonban kizárólag konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet megdönteni az éppen hatalmon lévő kormányt, ami azt jelenti, hogy addig nem buktatható meg a kormányfő, amíg nincs egyezség arról, ki lesz az utódja.

A Bundestag jelenlegi erőviszonyai mellett ez aligha valósítható meg. Az AfD azonban látványosan tör előre, egyre népszerűbbé válik.

Ősszel három keletnémet tartományban is választásokat tartanak, a radikális párt pedig jó esélyekkel várhatja a voksolást.

Szélsőséges nézetei és megnyilvánulásai miatt egyre többen vélik úgy Németországban, hogy be kellene tiltani az AfD-t, ezt azonban egyáltalán nem lenne könnyű véghez vinni.

A betiltást követelők mostanában leginkább a Correctiv német tényellenőrző oldal által nemrég közölt jelentésre hivatkoznak, amely szerint Roland Hartwig, az AfD elnökének tanácsadója novemberben részt vett egy szélsőjobboldali aktivisták által szervezett találkozón, amelyen többek közt arról tárgyaltak a megjelentek, hogyan utasíthatnának ki több millió bevándorlót az országból – köztük olyanokat, akik már német állampolgársággal rendelkeznek.

Nagy a tétjük az őszi választásoknak

Kiss J. László szerint óriási jelentősége lesz annak, hogy milyen eredménnyel zárulnak a szeptemberi tartományi választások. Mint fogalmazott, a „felemelkedő” AfD-vel szemben számos politikai párt, szereplő körében érvényben van továbbra is a „tűzfalgyakorlat”, amely értelmében a hagyományos pártok nem akarnak koalícióra lépni velük. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az AfD helyi szinten is egyre nagyobb teret nyer:

polgármesterei vannak, valamint több járási hivatal vezetője is ebből a pártból került ki.

Németországban komoly hagyományai vannak az ideológiavezérelt politizálásnak, éppen emiatt a fősodorbeli pártok számára nem elfogadható az AfD politikája. Az egyetemi tanár elmondta: főként azért nem tudnak együttműködni – félretéve az ellentéteket – szociális, társadalmi ügyekben sem a felek, mert a hagyományos pártok „neonáciként azonosítják az AfD-t”, amelynek ugyanakkor jelenleg körülbelül tízmillió szavazója lehet.

Kiss J. László feltette a kérdést: lehet-e és etikus-e egy pártot és annak valamennyi szimpatizánsát neonácinak nevezni? Mint mondta,

tízmillió emberről van szó, „ennyi szélsőjobboldali azonban nincs” Németországban.

Hozzátette: nem lehet így megbélyegezni egy egész pártot. „Az új német tartományokban viszont jelen van ez a fajta azonosítás, a napi politika része. Gyakorlatilag dokumentálja is ezt az alkotmányvédelmi hivatal, és a helyi politikusok is e szerint cselekednek” – fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Befolyásolják-e a keletiek az AfD vezetését?

Kiss J. László hozzátette: az AfD „jellegét éppen azok a keletnémet szervezetek adják”, amelyeket neonáci irányultsággal vádolnak. A fő kérdés az, hogy ha a német főáramú politika tízmillió németet neonáciként azonosít, és nem működik együtt az őket képviselő AfD-vel, akkor kik fogják figyelembe venni ezeknek az embereknek az érdekeit az országos politikában. Ráadásul az AfD-ben olyan politikusok is politizálnak, akiknek korábban CDU-s kötődésük volt vagy közhivatali tisztséget töltenek be jelenleg is, így például a hadseregnél, a rendőrségen vagy önkormányzatoknál dolgoznak. Kiss J. László nem ért egyet azzal, hogy probléma lenne a politikai szocializációval.

Az egyetemi tanár végül elmondta: az alkotmányvédelmi hivatal kritériumait figyelembe véve is csak a párt egy bizonyos része sorolható be neonácinak, az egész AfD-t, a teljes közösséget és valamennyi választójukat nem lehet eképpen azonosítani. „Az jelenti a fő problémát, hogy egyes értelmezések, híresztelések szerint a keletnémet tartományi szervezetek váltak meghatározóvá az AfD irányításában” – összegzett Kiss J. László.