A düsseldorfi Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Friedrich Merz szigorúbb megközelítést sürgetett annak érdekében, hogy több ukrán menekült vállaljon munkát Németországban. A CDU vezetője a súlyos költségvetési válságra is utalva hangoztatta, hogy az állam ezáltal mentesülhetne az anyagi terhek egy része alól. Mindennek alátámasztására utalt arra, hogy míg Németországban az ukrán menekültek mindössze húsz százaléka van jelen a munkaerőpiacon, addig ez az arány Hollandiában 60, Lengyelországban pedig 90 százalékos.

Merz bírálta, hogy az ukrán menekültek a német rászorultak számára biztosított állampolgári ellátásban, ezért magasabb összegű állami támogatásban részesülnek, mint a más országokból érkezett menekültek.

Valószínűleg hiba volt két évvel ezelőtt, közvetlenül az ukrajnai menekültválság után a szövetségi, illetve a tartományi kormányok között született döntés arról, hogy az Ukrajnából érkezettek azonnal állampolgári segélyben, nem pedig menedékkérői támogatásban részesülnek – ismerte el a CDU vezetője.

Az államnak erős jelzést kell küldenie az embereknek annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban térjenek vissza a munkaerőpiacra – hangoztatta.

A konzervatív párt vezetője az NTV hírcsatorna által ismertetett beszédében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németországban "szívesen látják" az egymillió ukrán menekültet. "Minden joguk megvan ahhoz, hogy menedéket biztosítsunk számukra, és otthont adjunk nekik" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szövetségi kormánynak ugyanakkor joga van ahhoz, hogy tájékozódjon, a menekültek közül ki tud azonnal a munkaerőpiacra integrálódni.

Friedrich Merz – mint az NTV emlékeztetett – tavaly szeptemberben országos felháborodást váltott ki az ukrán menekültettek kapcsolatos kijelentésével. Akkor egyfajta "szociálturizmusról" beszélt. "A menekültek részéről időközben menekültturizmust tapasztalunk Németországba, majd vissza Ukrajnába, majd Németországba és ismét vissza Ukrajnába" – fogalmazott akkor a Bild televíziónak nyilatkozva.

Nem sokkal később mindezért a Twitteren bocsánatot kért. "Sajnálom a szociális turizmus kifejezés használatát" – hangoztatta, utalva arra, hogy ez pontatlan utalás volt "egyedi esetekben észlelt problémára". "Távolról sem állt szándékomban, hogy bíráljam az Ukrajnából érkezett menekülteket, akiknek kemény sorssal kell szembezenézniük" – jelentette ki a tavaly szeptemberi interjúban.

Az alkotmánybíróság tavalyi, a kormányt drasztikus takarékosságra kényszerítő döntése után decemberben Merz azzal a követeléssel állt elő, hogy a kormány mondjon le a szociális támogatások egy részéről. A pártelnök konkrétan azt sürgette, hogy helyezzék hatályon kívül azt a döntést, amelynek alapján januártól az eddigi 502 euróról 563 euróra növelik az arra leginkább rászorulóknak, illetve a létminimum alatt élőknek, elsősorban a munkanélkülieknek nyújtandó havi szociális támogatást. Merz indokként hozta fel azt is, hogy a támogatás összegének emelése az eddiginél is kisebb mértékben ösztönöz a munkavállalásra. Ismételten felvetette annak megfontolását is, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek ne részesülhessenek "azonnal" a Bürgergeldet jelentő támogatásban.

A Der Spiegel friss értesülése szerint a 2024-es költségvetés utolsó simításait végezve a tervek között szerepel a Bürgergeld ideiglenes felfüggesztése azoknál, akik a fennálló ajánlatok ellenére megtagadják a munkavállalást. Ilyen esetekben a támogatás két hónapos felfüggesztéséről lehet szó – írta a lap. Az újság nem tért ki külön ezzel kapcsolatban az ukrán menekültek kezelésére.