Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Anne Hidalgo párizsi polgármester nyilatkozik a sajtó képviselőinek Rouenben 2021. szeptember 12-én, ahol hivatalosan is bejelentette, hogy indul a 2022-es francia elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Drasztikus döntést hozott az X-en folyó "elhallgatás" miatt a párizsi polgármester

Anne Hidalgo bejelentette, hogy törölte fiókját az X közösségi portálon.

A polgármester - aki a francia szocialista párt színeiben és tagjaként vezeti a francia fővárost - a Le Monde napilap fórum rovatában megjelent írásában azzal indokolta döntését, hogy véleménye szerint az "X a demokrácia leépítésének egyik eszköze lett".

Hozzátette, hogy "álhíreket közlő, manipulatív" médiafelületnek tartja a közösségi oldalt, amely szerinte "gyűlöletkeltő, szervezett zaklatásoknak és antiszemitizmusnak, illetve rasszizmusnak ad teret, és ahol rendszeres támadások érik azon tudományos kutatókat, klímatudósokat, progresszív gondolkodókat és nőket, akik az egyre összetetteb világunkban is a jóindulattól vezérelve szeretnének békés, nyugodt politikai vitákat folytatni".

Anne Hidalgo szerint az X és tulajdonosa "elhallgatja és aláássa a világ radikális ökológiai átalakításához szükséges információkat,

miközben teret adnak a hagyományos energiaforrások fenntartásában érdekelt erők klímaszkeptikus véleményeinek".

Elon Musk amerikai milliárdos tavaly ősszel 44 milliárd dollárért vásárolta meg az akkor Twitter néven működő közösségi médiaportált; azóta számos közismert személyiség és intézmény, köztük több politikus is törölte fiókját az oldalon, majd más, konkurens közösségi oldalon regisztrált újra.

A távozások azonban nem öltöttek tömeges méretet, és egyes személyiségek - mint például Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa - úgy regisztráltak más közösségi oldalon, hogy közben nem törölték X fiókjukat.

Anne Hidalgo párizsi polgármesternek 2009 óta volt fiókja a Twitteren - a mostani X-en

-, miközben az írását idéző AFP hírügynökség kiemelte, hogy személyes fiókjának törlése ellenére Párizs önkormányzatának továbbra is van fiókja az X-en.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×