Ausztriában a jövő évben parlamenti választásokat tartanak. Ebből a szempontból egyfajta jövendőbeli kancellári ars poeticával ért fel Herbert Kickl nyilatkozata, amely egy sajtóértekezleten hangzott el. Az ORF közszolgálati rádió és televízió által részletesen ismertetett állásfoglalásaiból kitűnt, hogy fő fegyvere a migráció elleni harc.
A konzervatív politikus
a menekültek befogadásának teljes leállítását követelte,
megismételve azt a korábban hangoztatott törekvését, hogy Ausztriát ebből a szempontból szilárd erőddé kell tenni. A zöldekkel közösen kormányzó néppárt tartományi politikusai a közelmúltban különböző kezdeményezésekkel álltak elő a bevándorlás, illetve a befogadás szigorítására vonatkozóan. Alsó-Ausztria tartomány kormányzója, Johanna Mikl-Leitner például azt indítványozta, hogy legkorábban tíz év eltelte után biztosítsák az osztrák állampolgárág megadását. Vorarlberg tartomány vezetője pedig egy különleges magatartási kódexet javasolt, amelyet a menedékkérőknek alá kellene írniuk, és a többi között közösségi szolgálatra köteleznék őket.
Kickl egyaránt hiteltelennek minősítette ezeket a kezdeményezéseket. Szerinte minél közelebb kerülnek a választások, annál intenzívebb lesz a néppárt ezzel kapcsolatos kommunikációja.
A szabadságpárt vezetője nem először állt elő azzal hogy a menekültek befogadásának teljes leállítására van szükség. Teljes mértékben "érthetetlennek" nevezte, hogy őt bírálják ezért. Korábban – mint emlékeztetett – a néppárt és a szabadságpárt alkotta, Sebastian Kurz vezette koalíciós kormány idején már megállapodtak egy felső határban, amit akkori belügyminiszterként Johanna Mikl-Leitner szorgalmazott.
"A különbség kettőnk között csak az, hogy az általam javasolt felső határ a nulla"
– jelentette ki. Kickl szerint a felső határokat mindig túllépték, kivételt csak 2018 és 2019, azaz az a két év jelentett, amikor ő volt a belügyminiszter.
Célkitűzésként fogalmazta meg, hogy
ha az FPÖ kormányra kerül, Ausztriában senki sem nyújthat be menekültkérelmet,
kivételt – mint fogalmazott – csak a szomszédok jelenthetnek.
"Az afgánok, a szírek és a marokkóiak ügyében nem vagyunk illetékesek" – jelentette ki, hangoztatva, hogy az illetékesség a hozzájuk legközelebbi biztonságos országot illeti.
A Sebastian Kurz vezette néppárti–szabadságpárti koalíció 2017 és 2019 között volt hatalmon. A 2019 tavaszán azonban felbomlott az akkori szabadságpárti elnök, Heinz Christian Strache nevéhez fűződő, hírhedt Ibiza-botrány következtében. Egy videofelvételen Strache a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt azt ígérte meg egy orosz nőnek, hogy ha megveszi a legnagyobb osztrák napilapot és választási kampányukhoz támogatást ad, cserébe zsíros állami megbízásokat kaphat.
Az FPŐ az új választások nyomán ellenzékbe került, a párt vezetését Herbert Kickl 2021-ben vette át. Két évvel később – a botrányt kiheverve – a szabadságpárt Ausztria legnépszerűbb pártja lett. Ezt bizonyították a legutóbbi tartományi választások, amelyeken az FPÖ sikert sikerre halmozott. Azóta a párt elnöke, Herbert Kickl több alkalommal is az FPÖ és a lakosság országos összefogásáról beszélt. "Logikus célkitűzésként" jelezte, hogy célja a kancellári tisztség elnyerése és egy, a szabadságpárt által vezetett szövetségi kormány megalakítása.
A bevándorlás mellett az elmúlt időszak különböző válságaiból az FPÖ profitált, legyen szó akár az inflációról, az általános drágulásról, de még a korábbi koronavírus-járványról is. Herbert Kickl élharcosa volt a maszkviselés, illetve az oltás elleni harcnak is.