Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezleten 2019. május 20-án. Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök és alkancellár május 18-án lemondásra kényszerült egy korrupciós botrány miatt.
Nyitókép: Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezleten 2019. május 20-án. MTI/EPA/Christian Bruna

Herbert Kickl: ha az FPÖ kormányra kerül, Ausztriában senki sem nyújthat be menekültkérelmet

Az ellenzéki, mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hosszabb ideje Ausztria legnépszerűbb pártja. Herbert Kickl pártelnök, aki a Kurz-érában két évig belügyminiszter volt, a kancellári tisztség elnyerését tűzte ki célul.

Ausztriában a jövő évben parlamenti választásokat tartanak. Ebből a szempontból egyfajta jövendőbeli kancellári ars poeticával ért fel Herbert Kickl nyilatkozata, amely egy sajtóértekezleten hangzott el. Az ORF közszolgálati rádió és televízió által részletesen ismertetett állásfoglalásaiból kitűnt, hogy fő fegyvere a migráció elleni harc.

A konzervatív politikus

a menekültek befogadásának teljes leállítását követelte,

megismételve azt a korábban hangoztatott törekvését, hogy Ausztriát ebből a szempontból szilárd erőddé kell tenni. A zöldekkel közösen kormányzó néppárt tartományi politikusai a közelmúltban különböző kezdeményezésekkel álltak elő a bevándorlás, illetve a befogadás szigorítására vonatkozóan. Alsó-Ausztria tartomány kormányzója, Johanna Mikl-Leitner például azt indítványozta, hogy legkorábban tíz év eltelte után biztosítsák az osztrák állampolgárág megadását. Vorarlberg tartomány vezetője pedig egy különleges magatartási kódexet javasolt, amelyet a menedékkérőknek alá kellene írniuk, és a többi között közösségi szolgálatra köteleznék őket.

Kickl egyaránt hiteltelennek minősítette ezeket a kezdeményezéseket. Szerinte minél közelebb kerülnek a választások, annál intenzívebb lesz a néppárt ezzel kapcsolatos kommunikációja.

A szabadságpárt vezetője nem először állt elő azzal hogy a menekültek befogadásának teljes leállítására van szükség. Teljes mértékben "érthetetlennek" nevezte, hogy őt bírálják ezért. Korábban – mint emlékeztetett – a néppárt és a szabadságpárt alkotta, Sebastian Kurz vezette koalíciós kormány idején már megállapodtak egy felső határban, amit akkori belügyminiszterként Johanna Mikl-Leitner szorgalmazott.

"A különbség kettőnk között csak az, hogy az általam javasolt felső határ a nulla"

– jelentette ki. Kickl szerint a felső határokat mindig túllépték, kivételt csak 2018 és 2019, azaz az a két év jelentett, amikor ő volt a belügyminiszter.

Célkitűzésként fogalmazta meg, hogy

ha az FPÖ kormányra kerül, Ausztriában senki sem nyújthat be menekültkérelmet,

kivételt – mint fogalmazott – csak a szomszédok jelenthetnek.

"Az afgánok, a szírek és a marokkóiak ügyében nem vagyunk illetékesek" – jelentette ki, hangoztatva, hogy az illetékesség a hozzájuk legközelebbi biztonságos országot illeti.

A Sebastian Kurz vezette néppárti–szabadságpárti koalíció 2017 és 2019 között volt hatalmon. A 2019 tavaszán azonban felbomlott az akkori szabadságpárti elnök, Heinz Christian Strache nevéhez fűződő, hírhedt Ibiza-botrány következtében. Egy videofelvételen Strache a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt azt ígérte meg egy orosz nőnek, hogy ha megveszi a legnagyobb osztrák napilapot és választási kampányukhoz támogatást ad, cserébe zsíros állami megbízásokat kaphat.

Az FPŐ az új választások nyomán ellenzékbe került, a párt vezetését Herbert Kickl 2021-ben vette át. Két évvel később – a botrányt kiheverve – a szabadságpárt Ausztria legnépszerűbb pártja lett. Ezt bizonyították a legutóbbi tartományi választások, amelyeken az FPÖ sikert sikerre halmozott. Azóta a párt elnöke, Herbert Kickl több alkalommal is az FPÖ és a lakosság országos összefogásáról beszélt. "Logikus célkitűzésként" jelezte, hogy célja a kancellári tisztség elnyerése és egy, a szabadságpárt által vezetett szövetségi kormány megalakítása.

A bevándorlás mellett az elmúlt időszak különböző válságaiból az FPÖ profitált, legyen szó akár az inflációról, az általános drágulásról, de még a korábbi koronavírus-járványról is. Herbert Kickl élharcosa volt a maszkviselés, illetve az oltás elleni harcnak is.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×