eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök videókapcsolaton keresztül mond beszédet a Hadsereg-2023 Nemzetközi Haditechniai Fórum megnyitóünnepségén a Moszkvához közeli kubinkai Patriot parkban 2023. augusztus 14-én. A haditechnikai bemutatót augusztus 14. és augusztus 20. között rendezik az orosz védelmi minisztérium kubinkai légibázisán és az alabinói gyakorlóterén.
Nyitókép: Mihail Klimentyev

Nagy bejelentésre készülhet Vlagyimir Putyin

Úgy tudni, hogy az orosz elnök a tavasszal esedékes választásokon ismét indulni akar az államfői posztért.

A Reuters hírügynökségnek több moszkvai forrás is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin indulni akar a márciusi elnökválasztáson. Ha sikerül újból megszereznie az államfői posztot, akkor ezzel 2030-ig ő maradhat Oroszország első számú vezetője.

Vlagyimir Putyin 1999 utolsó napján vette át az Orosz Föderáció vezetését az addigi elnöktől, Borisz Jelcintől. Azóta ő irányítja az országot, és ezzel Joszif Visszarionovics Sztálin óta az ország leghosszabb ideig hivatalban lévő államfője, még Leonyid Iljics Brezsnyevet is megelőzi.

A brit hírügynökségnek hat különböző, nevük elhallgatását kérő forrás is nyilatkozott, többen azt állítva, hogy Putyin munkatársai már a kampány előkészítésén dolgoznak. Ugyanakkor a Reuters megjegyzi:

mivel Putyin népszerűsége 80 százalék feletti, a választás inkább formaság lehet,

főleg, hogy a jelenlegi elnök mögött áll a teljes állami média, miközben az ellenzéki sajtót szinte teljesen elhallgattatták már.

Egy ugyancsak névtelenségbe burkolózó hírforrás pedig azt közölte, hogy a hivatalos bejelentés heteken belül várható. Ezzel megerősítette a Kommerszant moszkvai újság múlt havi értesülését, amely szerint Putyin újból elnökké akarja választatni magát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta az értesülést, csupán annyit fűzött hozzá, hogyha Putyin indulni akar az elnökségért, akkor ebben senki sem versenyezhet vele.

Viszont a Reutres azt is megjegyezte, hogy az elnöknek talán a Szovjetunió széthullása utáni legnagyobb válsággal kell megbirkóznia.

Oroszország az 1962-es kubai rakétaválság óta nem állt ilyen rossz viszonyban a Nyugattal.

Az ukrajnai háború miatti szankciók jelentős megrázkódtatást okoztak az orosz gazdaságban, miközben a legnagyobb zsoldossereg vezetője lázadást kísérelt meg a moszkvai vezetés ellen. Igaz, két hónappal a zendülést követően, Jevgenyij Prigozsin repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét.

Londoni vélemény szerint a Nyugat háborús bűnösnek és diktátornak tekinti Vlagyimir Putyint, aki területrabló háborúba vezette Oroszországot. A konfliktus ugyanakkor összekovácsolta Ukrajnát, egyesítette a Nyugatot és küldetést adott a NATO-nak.

Ezzel szemben Vlagyimir Putyin azt állítja:

a háborút valójában az Egyesült Államok kezdte, mert szét akarja szakítani Oroszországot, hogy megszerezhesse az ország természeti kincseit.

Ezt követően pedig az amerikaiak leszámolnának Kínával.

A Reuters azt írja: az orosz fegyvergyártás szárnyal és a gazdaság gyorsabban fog növekedni az idén, mint az Európai Unió. Ez főleg annak tudható be, hogy a legfontosabb orosz exportcikk, a kőolaj ára októberben már átlagosan 81,52 dollár volt hordónként.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×