Infostart.hu
eur:
380.56
usd:
322.59
bux:
130472.99
2026. február 3. kedd Balázs
Az izraeli kormány sajtóhivatala által közreadott képen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) és Antony Blinken amerikai külügyminiszter megbeszélést folytat Tel-Avivban 2023. november 3-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, az izraeli haderő pedig azóta támadja a Hamász katonai létesítményeit a palesztinok lakta övezetben. Izraelben több mint 1400 ember életét vesztette, az izraeli válaszcsapások több mint 8800 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Izraeli kormány sajtóhivatala/Amos Ben Gershom

Csizmazia Gábor: Washington szerint a gázai tűzszünet a Hamász taktikájának elismerése lenne

A megtorlás, vagy a humánus fellépés és a civilek védelme a fontosabb, erről zajlik most a vita az Egyesült Államokban az izraeli konfliktus ügyében, miközben megosztott a politika és már a társadalom is, hogy össze lehet-e kötni Izrael és Ukrajna támogatását – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Hétvégén Izraelben tárgyalt az amerikai külügyminiszter, aki egyúttal egyeztetett a térségbeli arab országok külügyminisztereivel is. Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint Antony Blinken utazásának három fő célja volt. Az elsődleges cél, hogy Izrael megvédje magát, amit az Egyesült Államok támogat katonailag, de amerikai cél az is, hogy ez lehetőleg minimális civil áldozatokkal történjen meg. A másodlagos célja az, hogy a segélyek eljussanak Gázába, a harmadlagos cél pedig az volt, hogy a Hamász által túszul ejtett civileket, közük amerikai állampolgárokat is ki lehessen hozni a Gázai övezetből.

Fontos kérdés lenne a tűzszünet és a fegyvernyugvás elérése, ugyanakkor Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy egy mostani tűzszünet csak lehetőséget adna a Hamásznak egy újabb támadássorozatra. A szakértő szerint most külön vita van az Egyesült Államokban is arról, hogy a civileket meg kell-e védeni, ami egy természetes követelmény, csakhogy a Hamásznak az a gyakorlata, hogy gyakran a civilek mögé bújik.

"Ha tűzszünetet érnek el a civil áldozatok számának csökkentése érdekében, akkor az lényegében politikai elismerése annak, hogy a Hamász taktikája működött.

Ezért mondta Antony Blinken azt, hogy semmilyen más állam nem köteles együtt élni azzal a realitással, ami október 7-én megtörtént, másrészt pedig olyan elrettentő erőt is fel kell mutatni, hogy ez még egyszer ne ismétlődhessen meg" – mondta Csizmazia Gábor.

A humánus vagy visszafogott katonai fellepésről szóló amerikai vita összefügg a segélyezéssel kapcsolatos vitával, mert a republikánusok úgy gondolják, hogy ezek végső soron előbb-utóbb a Hamász kedvére fognak majd jutni. A Biden-adminisztráció egy 105 milliárd dolláros csomagot nyújtott be, aminek csak egy része szól Izraelről, mert hozzácsatolta Ukrajna támogatását, illetve a déli határ megerősítését is. A republikánusok ezt külön szedték, Izrael támogatását egy az egyben elfogadták az alsóházban, de kitétel volt, hogy a gázai segélyeket nem szolgalmazzák.

Az Egyesült Államokban az ukrajnai és az izraeli forrásokat a republikánusok szeretnék kettéválasztani, de a szakértő szerint a demokraták úgy látják, hogy ez egy azon nagy problémakörnek részét képezi, mindaz, ami a Gázában és Ukrajnában zajlik, lényegében az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesei elleni geopolitikai nyomásgyakorlásnak egy-egy háborús színtere, viszont az alsóházban a többségben lévő republikánusok úgy gondolják, hogy Izrael támogatása minden kétségen felül van, de csak korlátozott mértékben kell biztosítani Ukrajna támogatását

Csizmazia Gábor kiemelte, hogy az alsóházban sikerült elfogadni egy több mint 14 milliárd dolláros támogatást Izraelnek, ami majdnem megegyezik a bideni koncepcióval, de Chuck Schumer, a demokraták vezetője a felsőházban jelezte, hogy ott ez biztosan nem fogják támogatni, márpedig ott többségben vannak a demokraták, másrészt

Joe Biden elnök belengette az elnöki vétó lehetőséget, ha mégis az asztalára kerülne a törvény.

A szakértő szerint alapvetően a szenátusban fog eldőlni ez a vita, ahol viszont a demokraták többségben vannak.

"Ukrajna támogatásában is ez a republikánus–demokrata törésvonal látszódik, főleg az alsóházban. A társadalomban, a szavazók körében is kimutatható, hogy az Ukrajnának biztosított támogatás mértékét illetően a republikánus szavazók már visszafogottabbak, mint egy évvel ezelőtt" – mondta, és hozzátette, az idő sürget, a Fehér Ház számításai szerint 5,5 milliárd dollár áll rendelkezésre az eddig jóváhagyott keretekből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tárnok Balázs az Arénában: a magyarok másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában, ha nem állnak ki a jogaikért

Tárnok Balázs az Arénában: a magyarok másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában, ha nem állnak ki a jogaikért

Homályos jogszabályi környezet és bírságok, hogy elhallgattassák a magyarokat – ez figyelhető meg a Beneš-dekrétumok és a magyar nyelvhasználat ügyében is Szlovákiában. Ha a magyarok nem állnak ki a jogaikért, akkor másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.

Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Északon intenzív havazással, délen ónos esővel csapott le a február, az előrejelzések szerint ez lehet a tél egyik utolsó nagy megpróbáltatása. Sajnos a közlekedést számos helyen lassítják balesetek, és a közösségi közlekedéssel utazók is nehézségekkel találkozhatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
Hatalmas ostromra készül Ukrajna, a legváratlanabb helyről kapott csúnya pofont Oroszország - Háborús híreink kedden

Hatalmas ostromra készül Ukrajna, a legváratlanabb helyről kapott csúnya pofont Oroszország - Háborús híreink kedden

Az orosz fegyveres erők párhuzamosan indítottak támadást északon, Szumi megyében, illetve délen, Zaporizzsja város irányában. Ezzel párhuzamosan a térségből korábban visszavont orosz nehézbombázók is közelebb húzódtak az ukrán határhoz. Donald Trump bejelentette, hogy rábírta Indiát, ne vásároljon több orosz kőolajat. Moszkva továbbra sem hajlandó engedni a Donbasz teljes átadására vonatkozó követeléseiből, de újonnan azzal is előálltak, hogy közvetlen béketárgyalásra Zelenszkij és Putyin között kizárólag Moszkvában van lehetőség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×