eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Paschal Donohoe, az Eurócsoport elnöke, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Xavier Bettel belga kormányfő (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésén 2023. október 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megosztottak az EU-csúcsra érkező vezetők a szlovák és a magyar nyilatkozatok miatt

Eltökélt szándékunk megerősíteni és emlékeztetni arra, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk lankadatlan, és addig tart, ameddig csak szükséges - hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az uniós tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.

Mint mondta, a csúcstalálkozó második napján a vezetők többek között arról tárgyalnak majd, hogyan lehet Ukrajnát fenntarthatóan támogatni.

Az Európai Tanács vezetője elhárította az unión belüli nézeteltérésekkel kapcsolatos aggodalmakat, és úgy nyilatkozott: "széles körű támogatás sorakozott fel Ukrajna mellett, ami rendkívül fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy az ukránok a jövőjükért, a földjükért és a mi értékeinkért és elveinkért is harcolnak".

Hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetőket tömörítő tanácsban a döntések egyhangúlag születnek, a csúcstalálkozó pedig "a kollektív intelligencia egyfajta gyakorlása, ami teret ad az érvelésnek és egymás meggyőzésének."

"A legvégén mindig egységben maradunk, tegnap például a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és ma is biztos vagyok benne, hogy sikerül konszenzust elérnünk" - hangoztatta.

Ezt kéne tenni a pénzekért

Kaja Kallas észt miniszterelnök a találkozóra érkezve adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Szlovákia jóváhagyja a tervezett 50 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot, de figyelmeztetett, hogy még messze van az uniós pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló megállapodás.

Xavier Bettel leköszönő luxemburgi kormányfő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy

"Magyarországnak - annak érdekében, hogy feloldja a saját befagyasztott uniós forrásainak zárolását - nem lenne szabad gáncsolnia az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi támogatásról szóló döntéshozatalt".

"Magyarországnak nem lenne szabad azt mondania: ha pénzt szántok Ukrajnának, akkor mi is pénzt akarunk. Nem lehetünk Orbán Viktor túszai, és meggyőződésem, hogy pozitív megoldást fogunk találni" - mondta Bettel.

A luxemburgi vezető bírálta továbbá a magyar miniszterelnök személyes találkozóját is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "Ezzel (Orbán) kigúnyolta az összes ukránt és a harcoló katonákat, akik életüket vesztik az orosz támadásokban" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×