Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
332.02
bux:
122118.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
Brüsszel, 2017. december 14. Robert Fico szlovák miniszterelnök az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját megelőző, kibővített V4-es egyeztetésre érkezik Brüsszelben 2017. december 14-én.  (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Éles fordulat várható Szlovákiában: Ukrajna egyre kevesebbre számíthat

Gyökeres fordulat várható Szlovákia álláspontjában az Ukrajnának nyújtott segítségben és az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyban. A legnagyobb változás, hogy Ukrajna a továbbiakban nem számíthat katonai segítségre Szlovákiától, csak humanitáriusra.

Szlovákia támogatni fogja Ukrajnát, általános segítségnyújtás formájában – ilyen állásfoglalást tett közzé csütörtökön a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottsága, mielőtt az ország frissen kinevezett miniszterelnöke, Robert Fico Pozsonyban felszállt volna a Brüsszelbe tartó kormánygépre. Az EU-csúcstalálkozó előtt a kormányfő kifejtette, hogy az általános segítség nem jelent katonai segítségnyújtást.

Pozsony eddig hozzávetőlegesen 680 millió euró értékű technikai eszközt adott át Kijevnek, de ennek most vége.

„Kormányfőként a nulla mértékű katonai segítségnyújtást támogatom Ukrajna számára” – szögezte le Fico, azzal kiegészítve, hogy csak a legcsekélyebb mértékű katonai támogatást tartja elfogadhatónak. Példaként az aknamentesítést említette, és nyomatékosította, hogy a „halálos katonai fegyverekkel” való támogatást nem folytatják. Hozzátette azonban, hogy a kormány kész a humanitárius segítségnyújtásra.

Michal Šimečka, a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia elnöke a parlamenti bizottság tagjaként viszont úgy véli, az általános segítségnyújtásba a katonai segítség is beletartozik. „Nem vagyok nyelvész, de nem tudom elképzelni, hogyan értelmezheti valaki az általános segítségnyújtást úgy, hogy abba nem tartozik bele minden az adott üggyel kapcsolatban” – mondta.

Szerinte, ha a kormányfő azt fogja bejelenteni Brüsszelben, hogy Szlovákia nem támogatja a katonai segítségnyújtást, akkor a parlamenti bizottság előtt magyarázatot kell adnia arra, miért képviselt az elfogadott kötelező határozattól eltérő álláspontot.

Az állásfoglalásban az is szerepel, hogy Szlovákia számára kulcsfontosságú Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának teljes visszaállítása a nemzetközileg elismert határain belül. A kormányfő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, de hozzátette, hogy Ukrajna a legkorruptabb ország a világon.

Robert Fico azt is elmondta, nem fogja támogatni az Oroszország elleni újabb szankciós csomag elfogadását, amíg nem kap elemzéseket arról, hogy annak milyen hatásai lesznek Szlovákiára. „Ha olyan szankciókról van szó, amelyek ártanának nekünk, mint ahogy a szankciók többsége ilyen volt, akkor nem látok okot arra, hogy támogassam azokat” – tette hozzá Fico.

Oroszország szinte azonnal reagált a szlovák álláspontra, és azt mondta, a szlovák kormány azon szándéka, hogy leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, aligha változtat ezen a konfliktuson. Moszkva szerint Szlovákia eddig is csak minimális szerepet játszott Kijev nyugati fegyverellátásában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, Szlovákia szerepe a nyugati fegyverszállításban nem volt mérvadó, ezért annak leállítása sem befolyásolja annak folyamatát.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×