eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor új nemzeti konzultációt hirdetett "10-11 kérdésben"

Rendhagyó interjút adott a Kossuth rádiónak a pénteken a Brüsszeli csúcsra már korábban elutazott miniszterelnök. Az első nap "késő éjszakáig gyúrták egymást".

A csütörtökön a brüsszeli EU-csúcsra utazott Orbán Viktorral pénteken reggel a hagyományok szerint interjút sugárzott a Kossuth rádió. (A teljes interjút alább megtekintheti, utána folytatódik írásos összefoglalónk.)

Túl az EU-csúcs első napján a miniszterelnök azt mondta, "késő éjszakáig gyúrták egymást", kiderült, 60 helyett 100 milliárd újabb euróval emelnék az unió költségvetését.

Ukrajna, migráció

Az egyik tétel Ukrajna, a másik migráció - a külső határ védelme és az érkezők szétosztása, amivel viszont Orbán Viktor megítélése szerint csak a terrort hoznánk Európába.

"A segítséget kell odavinni, a bajt meg nem kell idehozni" - jegyezte meg.

A kormányfő "komoly tárgyalásra alkalmatlannak" minősítette a javaslatot, így "visszadobták" azt az első napon.

Ukrajna támogatását emellett Magyarország "se nem bírja, se nem akarja", szó sem lehet szerinte tehát arról, hogy újabb befizetett magyar adóforintok kerüljenek Ukrajnába.

"Akármit is csinálunk, mielőtt a pénzünket elköltjük, kell, hogy legyen egy világos stratégia, hogy mit akarunk csinálni" - tette világossá.

Szerinte a brüsszeli stratégia világos volt, Oroszország támadása után Ukrajna vállaljon egy nyílt háborút, adja a vérét, az EU pedig pénzt ad és katonai eszközöket, mert reális esély van arra, hogy Ukrajna győz a fronton.

"Amíg ez egy reális forgatókönyv, lehet róla beszélni, hogy pénzt adjunk, de mára minden katonai szakértő azt mondja, hogy ez nem így fog történni, ez eleve nem jó stratégia"

- fejtegette Orbán Viktor.

Nemzeti konzultáció indul

Úgy látja, "kínos kimondani", hogy rossz döntés született.

"Ilyenkor meg kell állni, az A-terv megbukott. Kell egy B-terv. Nem lehet fordítva. Vezetői problémával állunk szemben, ezért kell júniusban változást elérni az EP-választásokon. Lehet, hogy békeidőben ezek jó vezetők, de most, amikor szélvihar van, óriási hullámok vannak, kalózhajók is feltűnnek, akkor változás kell" - jelentette ki.

Hogy ebből mi következik a magyar elképzelésekre, arról azt mondta, meg kell jelölni, min kell változtatni Brüsszelben.

"A gazdaságpolitika is ilyen Ukrajna és a migráció ügye mellett. Képtelen gazdasági ötletek is vannak az asztalon, nem babra megy a játék.

Szükség van arra, hogy megerősítsük a magyar kormányt. Lesz egy új nemzeti konzultáció újabb komoly kérdésekkel, van 10-11 komoly kérdés. Innen kellő erőpozícióból tárgyalhat a kormány Brüsszelben."

A modell, amellyel Európa is megvédhető, nem csak Magyarország

Orbán Viktor szerint amit Magyarország 2015-ben képviselt, ma már azt mondja mindenki migrációügyben, akkor kidolgozott egy modellt, amivel egész Európát meg lehetne védeni.

Részletekbe menően beszélt arról, ami a kormány migrációs elképzelése a jogi, a katonai és a fizikai határzárra alapítva.

"Ma már többen mondják, amit mi, hogy szoros összefüggés van a migráció és a terrorizmus között, de azt nem merik kimondani, hogy a magyar modellt kéne átvenni. Ehelyett beperelt minket az Európai Bizottság. Lesznek még nehéz pillanatok előttünk, de hát ilyen ez a szakma" - jegyezte meg.

Szerinte Magyarországnak nem kell közösködnie a migrációs bajban a nyugati országokkal.

"Sokat kell harcolni a magunk fajta vidéki legényeknek, míg ezek ülnek egy buborékban" - nyomatékosította.

Személy szerint az iszlámot nagy kulturális teljesítménynek tartja, ami kiemeli az embert a barbárságból, csak az a kérdés, hogy "mit keres ez itt, miért kell ezt idehozni, ki az, aki garantálja, hogy a két kultúra együttéléséből jó dolog jön ki".

Nem szabad szerinte ítéletet mondani a nyugat migrációs politikájáról, de azt "nekünk kell megmondanunk, hogy mi kivel akarunk együtt élni".

"Nem fogjuk kockáztatni Magyarország biztonságát" - foglalta össze.

Orbán Viktor Pekingben

Múlt heti pekingi útjáról is beszélt.

"Én egy antikommunista diáklázadó mozgalomból jövök. Én is éltem a kommunizmusban 26 évet. Valahogy 1949 után úgy alakult, hogy a kínai és magyar kommunisták között kitüntetett viszony volt. A rendszerváltozáskor kiemelten jó volt a kiindulópont, Medgyessy Péter is kifejezetten jó politikát folytatott velük" - idézte fel. "Ezt nem érdemes elkótyavetyélni, le tudjuk fordítani a gazdasági kapcsolatok nyelvére" - tette hozzá.

Szerinte a modern gazdaság kulcseleme a zöld energia.

"Ez két dolgot jelent: elő kell állítani szélből, napból, és így tovább. Meg kell termelni, utána viszont el kell tárolni, mert a szél nem fúj mindig, a nap pedig nem süt. Közönségesen akkumulátornak hívjuk ezt, de ha az ember elmegy Kínába, lát hatalmas épületeket, amelyekben tárolják az előállított energiát. Az a kérdés, ki meddig tudja tárolni ezt az energiát.

Ha valaki fel akarja venni a versenyt, Kínával kell együttműködnie"

- mondta Orbán Viktor.

Csok plusz

A Kormányinfón bejelentett Csok pluszról is beszélt.

"Ha van gyerek, van jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő. Vannak kormányok, amelyek ezt az összefüggést politikán kívüli kérdésnek tekintik, de vannak szociológusok, akik a gyerekeket közjószágnak nevezik.De nekünk nem meggyőzni kell az embereket, hogy legyen több gyerekük, hanem ha akarnak több gyereket, segíteni kell, hogy ennek ne legyenek akadályai. Keressük a módszereket, hogy hogyan tudunk segíteni. Két dolgot indítottunk, a falusi és a városik csokot, utóbbi viszont leesett, ezért dolgozták ki a szakemberek a csok extrát, a szerdai kormányülésen pedig le is ütöttük, tehát jóváhagytuk" - mondta a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×