Infostart.hu
eur:
379.47
usd:
322.27
bux:
0
2026. február 24. kedd Mátyás
Izraeli légitámadásban összedőlt ház romjai között keresnek túlélőket palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborban 2023. október 19-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol legalább 1400 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 3400 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Szakértő: hogyan várhat el az arab világ szolidaritást Európától?

Új korszak kezdődött Európa biztonsága szempontjából is október 7-én, amikor a Hamász terrortámadást indított Izrael ellen – véli az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila szerint azonnal el kell zárni azokat az európai pénzcsapokat, amelyeknél csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a támogatások terrorszervezetekhez kerülhetnek, és ki kell toloncolni az illegális migránsokat.

„Volt szerencsém egy izraeli filozófussal, történésszel beszélgetni, és úgy jellemezte az október 7-i eseményeket, hogy »egy nap Auschwitz«, ami jól mutatja azt, hogy mekkora megrázkódtatást okozott a Közel-Keleten, jól mutatja az izraeli állam jelenlegi helyzetét, gondolkodását” – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kovács Attila, aki úgy véli, nemcsak a Közel-Keleten, de Európában is új időszak kezdődött azon a bizonyos szombaton.

Az azóta eltelt közel két hétben számos dolognak lehettünk szemtanúi: az egyik, hogy Európában „megjelent” a terror, igaz 2015-16 óta azért már több alkalommal is elszenvedői voltak ennek az európai polgárok több nagyvárosban is – folytatta az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. „De ismét megjelent, a brüsszeli események az elmúlt napokban erre utalnak.” A másik dolog, ami látható, az az Európai Unió megosztottsága a konfliktus kezelését illetően: vannak, akik azt mondják, hogy Izraelnek joga van megvédeni önmagát ez ellen az „embertelen, barbár” támadással szemben, amellett, hogy a humanitárius szempontokat, amennyire lehetséges, maximálisan érvényesíteni kell.

Kovács Attila szerint a harmadik kiemelendő az európai társadalom reakciója, nemcsak a konkrét terrorcselekményekre, amik az öreg kontinensen történnek, hanem általában a palesztin–izraeli konfliktusra. "Mostanság nyugat-európai nagyvárosok utcáin, főterein egymással farkasszemet néző Izrael-párti és Izrael-ellenes tüntetések zajlanak, ahol az Izrael-ellenes és Hamász-párti, kissé túlozva, de »terrorpárti« tüntetések létszáma jóval nagyobb" - tette hozzá.

Végül, de nem utolsó sorban, a szakértő változást vél felfedezni az európai fősodratú médai hozzáállásában is. Mint mondta, a német Die Welt és az osztrák Kurir az elmúlt napokban arról írt, hogy Brüsszel félrekezelte a migrációs válságot, az illegális migráció és a terror összefüggenek és hogy párhuzamos társadalmak léteznek ma Nyugat-Európa nagyvárosaiban. Ilyen mondatok, megállapítások a mainstream írott média vezércikkeiben az elmúlt években, évtizedekben soha nem voltak olvashatók – emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyiptomi külügyminisztérium, de maga a jordán király nyilatkozatai is arra utalnak, hogy nem igazán kívánnak segítséget nyújtani a Gázai övezetben nehéz helyzetbe került palesztinoknak, Kovács Attila úgy fogalmazott: megdöbbentő számára, hogy nem várják tárt karokkal a palesztinokat, sőt egyenesen zárt kapukat mutatnak nekik, magyarán nem nyújtanak nekik szolidaritásból segítő kezet, menedéket.

Így marad Törökország és azon keresztül az ismert balkáni migrációs útvonalon keresztül Európa, illetve a Földközi-tengeren át hajózó lélekvesztőkön Olaszország, majd az unió tagállamai

– tette hozzá.

„Kérdés, hogyan várhat el az arab világ szolidaritást Európától, amikor a közel-keleti béke stabilitása szempontjából meghatározó államok zárt ajtókat mutatnak a palesztin társaiknak?” – jegyezte meg a szakértő, aki szerint Európán növekedni fog a migrációs nyomás, ami instabilitást hoz a kontinensre. Nemcsak a terrorcselekményekkel, de növekedni fog a nyomás a külső határokon, felvetődik majd ismét a felelőssége és kérdése annak, hogy hogyan álljanak pénzügyileg az uniós intézmények a palesztin szervezetekhez, hiszen sokan úgy vélik, hogy az EU által adott támogatások civil szervezeteken keresztül végül is a Hamászhoz jutnak, tehát közvetetten eurócentek is hozzájárultak az ismert tragikus eseményekhez – magyarázta Kovács Attila.

A fentiekből is következően szerinte borítékolható, hogy a jövő júniusi európai parlamenti választások fő kampánytémája a migráció lesz. És ez nem egy absztrakt távoli probléma számos nyugat-európai városban, hanem az elmúlt napok fejleményei alapján egy velük, Európával élő, amit meg kell oldani – emelte ki az Alapjogokért Központ munkatársa. Meglátása szerint mindezzel a legfőbb probléma, hogy még mindig kevés a békepárti hang, az Ukrajnát ért orosz agresszió vonatkozásában is és most is.

„Van egy erőtlen felhívása az Európai Tanácsnak a fenntartható békére, de ha megnézzük az Európai Parlament és az Európai Bizottság nyilatkozatait, hozzáállását a Hamászról, Izrael biztonságáról, akkor azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag ma az európai politikai oldal döntő többsége nem a konfliktus lezárását sürgeti, és ez hiba.”

Arra vonatkozóan, hogy Európa hogyan csökkenhetné a kitettségét, Kovács Attila azt mondta, hogy azonnal el kellene zárni azokat a pénzcsapokat, amelyekkel kapcsolatban közvetve vagy közvetlenül akár csak a gyanú árnyéka is felmerül, hogy a terrort támogatják. Továbbá – végrehajtva az európai jogszabályokat – ki kellene toloncolni az illegális bevándorlókat. Mindemellett markáns határvédelemre van szükség, nem szabadna megbélyegezni Spanyolországot, Olaszországot vagy Magyarországot, amiért megvédik a saját határaikat, ezáltal áttételesen az Európai Unióét is, amit amúgy pénzügyileg is támogatnia kellene az EU-nak – sorolta a szakértő.

„Vannak tehát olyan lépesek, amiket már holnap meg lehetne lépni. Az, hogy vonakodnak ezeket meglépni Brüsszelben, az azt jelenti, hogy nem ismerik fel ennek a problémának a valós súlyát, vagy egész egyszerűen nem tudják, hogy ezeket a problémákat lépésről lépésre, de lehetne kezelni” – vélekedett Kovács Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

A januári infláció a várakozásoknál is alacsonyabb lett, 2,1 százalékos. Így minden adott ahhoz, hogy a jegybank most csökkentse a kamatot – véli a Portfolio elemzője. Beke Károly beszélt arról is, milyen további kamatcsökkentésekre lehet számítani a gazdasági folyamatok és a közelgő választások fényében.

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×