eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Izraeli légitámadásban összedőlt ház romjai között keresnek túlélőket palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborban 2023. október 19-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol legalább 1400 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 3400 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Szakértő: hogyan várhat el az arab világ szolidaritást Európától?

Új korszak kezdődött Európa biztonsága szempontjából is október 7-én, amikor a Hamász terrortámadást indított Izrael ellen – véli az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila szerint azonnal el kell zárni azokat az európai pénzcsapokat, amelyeknél csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a támogatások terrorszervezetekhez kerülhetnek, és ki kell toloncolni az illegális migránsokat.

„Volt szerencsém egy izraeli filozófussal, történésszel beszélgetni, és úgy jellemezte az október 7-i eseményeket, hogy »egy nap Auschwitz«, ami jól mutatja azt, hogy mekkora megrázkódtatást okozott a Közel-Keleten, jól mutatja az izraeli állam jelenlegi helyzetét, gondolkodását” – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kovács Attila, aki úgy véli, nemcsak a Közel-Keleten, de Európában is új időszak kezdődött azon a bizonyos szombaton.

Az azóta eltelt közel két hétben számos dolognak lehettünk szemtanúi: az egyik, hogy Európában „megjelent” a terror, igaz 2015-16 óta azért már több alkalommal is elszenvedői voltak ennek az európai polgárok több nagyvárosban is – folytatta az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. „De ismét megjelent, a brüsszeli események az elmúlt napokban erre utalnak.” A másik dolog, ami látható, az az Európai Unió megosztottsága a konfliktus kezelését illetően: vannak, akik azt mondják, hogy Izraelnek joga van megvédeni önmagát ez ellen az „embertelen, barbár” támadással szemben, amellett, hogy a humanitárius szempontokat, amennyire lehetséges, maximálisan érvényesíteni kell.

Kovács Attila szerint a harmadik kiemelendő az európai társadalom reakciója, nemcsak a konkrét terrorcselekményekre, amik az öreg kontinensen történnek, hanem általában a palesztin–izraeli konfliktusra. "Mostanság nyugat-európai nagyvárosok utcáin, főterein egymással farkasszemet néző Izrael-párti és Izrael-ellenes tüntetések zajlanak, ahol az Izrael-ellenes és Hamász-párti, kissé túlozva, de »terrorpárti« tüntetések létszáma jóval nagyobb" - tette hozzá.

Végül, de nem utolsó sorban, a szakértő változást vél felfedezni az európai fősodratú médai hozzáállásában is. Mint mondta, a német Die Welt és az osztrák Kurir az elmúlt napokban arról írt, hogy Brüsszel félrekezelte a migrációs válságot, az illegális migráció és a terror összefüggenek és hogy párhuzamos társadalmak léteznek ma Nyugat-Európa nagyvárosaiban. Ilyen mondatok, megállapítások a mainstream írott média vezércikkeiben az elmúlt években, évtizedekben soha nem voltak olvashatók – emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyiptomi külügyminisztérium, de maga a jordán király nyilatkozatai is arra utalnak, hogy nem igazán kívánnak segítséget nyújtani a Gázai övezetben nehéz helyzetbe került palesztinoknak, Kovács Attila úgy fogalmazott: megdöbbentő számára, hogy nem várják tárt karokkal a palesztinokat, sőt egyenesen zárt kapukat mutatnak nekik, magyarán nem nyújtanak nekik szolidaritásból segítő kezet, menedéket.

Így marad Törökország és azon keresztül az ismert balkáni migrációs útvonalon keresztül Európa, illetve a Földközi-tengeren át hajózó lélekvesztőkön Olaszország, majd az unió tagállamai

– tette hozzá.

„Kérdés, hogyan várhat el az arab világ szolidaritást Európától, amikor a közel-keleti béke stabilitása szempontjából meghatározó államok zárt ajtókat mutatnak a palesztin társaiknak?” – jegyezte meg a szakértő, aki szerint Európán növekedni fog a migrációs nyomás, ami instabilitást hoz a kontinensre. Nemcsak a terrorcselekményekkel, de növekedni fog a nyomás a külső határokon, felvetődik majd ismét a felelőssége és kérdése annak, hogy hogyan álljanak pénzügyileg az uniós intézmények a palesztin szervezetekhez, hiszen sokan úgy vélik, hogy az EU által adott támogatások civil szervezeteken keresztül végül is a Hamászhoz jutnak, tehát közvetetten eurócentek is hozzájárultak az ismert tragikus eseményekhez – magyarázta Kovács Attila.

A fentiekből is következően szerinte borítékolható, hogy a jövő júniusi európai parlamenti választások fő kampánytémája a migráció lesz. És ez nem egy absztrakt távoli probléma számos nyugat-európai városban, hanem az elmúlt napok fejleményei alapján egy velük, Európával élő, amit meg kell oldani – emelte ki az Alapjogokért Központ munkatársa. Meglátása szerint mindezzel a legfőbb probléma, hogy még mindig kevés a békepárti hang, az Ukrajnát ért orosz agresszió vonatkozásában is és most is.

„Van egy erőtlen felhívása az Európai Tanácsnak a fenntartható békére, de ha megnézzük az Európai Parlament és az Európai Bizottság nyilatkozatait, hozzáállását a Hamászról, Izrael biztonságáról, akkor azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag ma az európai politikai oldal döntő többsége nem a konfliktus lezárását sürgeti, és ez hiba.”

Arra vonatkozóan, hogy Európa hogyan csökkenhetné a kitettségét, Kovács Attila azt mondta, hogy azonnal el kellene zárni azokat a pénzcsapokat, amelyekkel kapcsolatban közvetve vagy közvetlenül akár csak a gyanú árnyéka is felmerül, hogy a terrort támogatják. Továbbá – végrehajtva az európai jogszabályokat – ki kellene toloncolni az illegális bevándorlókat. Mindemellett markáns határvédelemre van szükség, nem szabadna megbélyegezni Spanyolországot, Olaszországot vagy Magyarországot, amiért megvédik a saját határaikat, ezáltal áttételesen az Európai Unióét is, amit amúgy pénzügyileg is támogatnia kellene az EU-nak – sorolta a szakértő.

„Vannak tehát olyan lépesek, amiket már holnap meg lehetne lépni. Az, hogy vonakodnak ezeket meglépni Brüsszelben, az azt jelenti, hogy nem ismerik fel ennek a problémának a valós súlyát, vagy egész egyszerűen nem tudják, hogy ezeket a problémákat lépésről lépésre, de lehetne kezelni” – vélekedett Kovács Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×