Egyre nyíltabb vita bontakozik ki Norvégia és az Európai Unió között az északi-sarki olaj- és gázkitermelés jövőjéről – írja a Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök által a Financial Timesnak adott interjú nyomán a Portfolio.

A kormányfő arra szólította fel Brüsszelt, hogy vizsgálja felül az új sarkvidéki fosszilisenergia-projektekre vonatkozó moratóriumát, és az energiabiztonsági szempontokat is vegye figyelembe a döntései során.

Jonas Gahr Støre szerint az Európai Unió jelenlegi álláspontja nem tükrözi a megváltozott geopolitikai környezetet. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2022-ben Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Európa jelentős mennyiségű többlet földgázt kapott Norvégiától, és ennek növekménye gyakorlatilag teljes egészében az északi-sarki térségből érkezett.

A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Norvégia jelentősen növelni tudta az európai exportját a Hammerfestben működő LNG-üzem újraindítása után. A kormányfő élesen fogalmazott az EU jelenlegi politikájával kapcsolatban:

„Az európai országoknak döntést kell hozniuk. Biztonságosabb a Közel-Keletről vásárolni? Katarból? Biztonságosabb az Egyesült Államokból importálni?”

A skandináv ország vezetése az orosz-ukrán háború kitörése óta következetesen azt hangsúlyozza, hogy Európa számára a legmegbízhatóbb demokratikus olaj- és gázszállító szerepét tölti be. Az idei iráni háború és a Közel-Kelettel kapcsolatos ellátásbiztonsági aggodalmak tovább erősítették ezt az érvrendszert. A vita különösen fontos lehet az európai földgázpiac szempontjából. Norvégia jelenleg Nyugat-Európa legnagyobb földgáztermelője, miközben a kontinens továbbra is jelentős importra szorul az ipar, az áramtermelés és a fűtési igények kielégítéséhez.

A norvég érvelés nemcsak energiabiztonsági, hanem katonai és geopolitikai elemeket is tartalmaz. Oslo szerint az északi-sarki energiaprojektek hozzájárulnak a térség megfigyeléséhez, az infrastruktúra-védelemhez és az orosz aktivitás nyomon követéséhez.

Különösen érzékeny a kérdés az úgynevezett Bear Gap térségében, ami Norvégia és a Spiztbergák között található, közel az orosz Kola-félszigethez, ahol Moszkva északi flottája és tengeri nukleáris erőinek jelentős része állomásozik.

A gazdasági lapnak az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy folyamatban van az uniós sarkvidéki stratégia felülvizsgálata, ám klímavédelmi, környezetvédelmi és fenntarthatósági célok továbbra is érvényes szempontok maradnak. Így lehetséges, hogy a vita nemcsak az európai energiapolitika, hanem az EU hosszú távú energiabiztonsági stratégiájának egyik meghatározó kérdésévé válhat a következő hónapokban.