II. Abdalláh jordániai király szerdán, az ammáni parlament ülésszakának nyitóülésén úgy fogalmazott, hogy nem lesz béke a Közel-Keleten egy független palesztin állam megalakulásáig. A nyilatkozat igencsak meglepő, hiszen a térségben élők és a kutatók is pontosan tudják, hogy a palesztin államról az általunk ismert államfogalom szerint nem beszélhetünk – mondta az InfoRádióban Paragi Beáta, a Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense. Szimbolikus szinten létezik palesztin állam, 1988-ban Jasszer Arafat vezetésével kikiáltották, 2012-ben az ENSZ-ben nem tag megfigyelő államként részt vesz, ám szuverén, a lakossága, területe, határai fölött ellenőrzést gyakorló államként nem létezik, és esély sem volt a létrejöttére még a szombati eseményeket megelőzően sem – szögezte le a szakértő.
"Ezzel együtt érthető a jordániai uralkodóház aggodalma, hiszen évtizedekkel ezelőtt már felmerült, hogy Ciszjordániát Jordániával együtt valamiféle konföderációs formában igazgassák, de véleményem szerint nincs igénye Jordániának arra, hogy ő vállaljon felelősséget a ciszjordániai palesztin lakosságért. Arról nem is beszélve, hogy elvileg a Palesztin Felszabadítási Mozgalom és általában a palesztin társadalom önállónak tekinti területileg a Gázai övezetet és Ciszjordániát, akkor is, ha fizikailag el vannak egymástól választva. Politikailag 2007 óta a Hamász van uralmon a Gázai övezetben, Ciszordániában pedig a mérsékeltnek tekintett, Izraellel együttműködő Palesztin Hatóság van jelen. De persze Ciszjordánia mintegy hatezer négyzetkilométere sem összefüggő terület, nagyon szorosan kell Izraellel kooperálniuk, lavírozniuk, hogy a belső autonómia fennmaradjon" – vázolta a helyzetet Paragi Beáta.
Izrael sosem egyezne bele egy rá nézve fenyegető állam, Palesztina létrejöttébe, ám évtizedek óta tudható, hogy ez nem is fog megtörténni, mutatott rá az egyetemi docens. Mint fogalmazott, a második intifáda óta eltelt időszakban sem jön létre az a palesztin állam, amit "sokan beleálmodtak az oslói megállapodásokba". És 23 éve tudható, hogy Izrael valószínűleg nem menne bele egy független palesztin állam létrejöttébe, pedig de facto rajta múlik, hogy ez megvalósul-e.
"Még akkor is, ha tisztában vagyok azokkal az izraeli érvekkel, amelyek szerint mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában tölthették volna mással is az idejüket, mint hogy fegyverkeznek és erőszakos cselekményeket visznek véghez Izraellel szemben. De mindannyian tudjuk, hogy valójában nagyon erős korlátai vannak annak, hogy a palesztinok miként tudnak békés körülmények között konstruktív politikát folytatni" – mondta Paragi Beáta.
Kedden Szaúd-Arábia nagykövete arról tárgyalt a Palesztin Hatósággal, hogy szükséges volna egy palesztin állam létrejötte. Ezzel kapcsolatban a szakember emlékeztetett: a második intifáda idején Szaúd-Arábia mutatta be azt a javaslatot, amely szerint az Arab Liga államai készek normalizálni kapcsolataikat Izraellel (felvenni a hivatalos kapcsolatokat az országok között, adott esetben békeszerződést kötni), ha létrejön a palesztin állam. Szaúd-Arábia lehetett olyan pozícióban, hogy kiálljon a palesztinok jogaiért.
"A mostani támadással talán a Hamásznak lehetett célja az, hogy felhívja a figyelmet az »elfeledett« palesztin ügyre, amelynek elárulását látták Szaúd-Arábia részéről" – fejtette ki.
Nehéz felmérni, mire készülhet Izrael és azt fogja-e csinálni, amit ígér (hogy levadász mindenkit, aki a Hamászhoz tartozik). Ám akkora sokkot okozott a Hamász támadása nemcsak Izraelben, hanem a nyugati és a nemzetközi közösségben is, hogy Paragi Beáta szerint nem alaptalan a holokauszt emlékét idézni.
"Ez még ekkor is indokolt, ha megnézzük a 2008 és 2023 közötti 15 évet, amióta a Hamász regnál a Gázai övezetben, és látjuk, hogy többszöröse a palesztin halottak száma az izraeli áldozatokénak. Azóta körülbelül 6400 palesztin áldozatról tudni és 308 izraeliről. Ez nagyságrendi különbség, ám a 15 év alatti 308 izraeli halálos áldozathoz kell mérni azt, hogy szombaton 800-1000 embert a derült égből villámcsapásként mészároltak le" – vélekedett az egyetemi docens.
(A nyitóképen: Palesztin férfi a magasba emel egy "Palesztina a mi földünk" feliratú plakátot egy bíróság épülete előtt az 1917-es Balfour-nyilatkozat miatt Nagy-Britannia ellen indított palesztin per első tárgyalási napján a ciszjordániai Nábluszban 2020. november 16-án. Palesztin ügyvédek keresetet nyújtottak be a szigetország ellen Lord Arthur Balfour egykori brit külügyminiszter deklarációja miatt, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a brit kormány támogatja a zsidó törekvéseket egy zsidó nemzeti otthon létrehozására Palesztinában.)