Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
317.61
bux:
129626.31
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Emmanuel Macron francia elnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik a NATO-tagországok csúcstalálkozójának második napi tanácskozása előtt Vilniusban 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Emmanuel Macron: minősített többségre épülő döntésekkel tovább lehet lépni a migrációs paktum területén

Jóllehet az európai uniós tagországok között nincs egyhangú egyetértés az EU migrációs paktumával kapcsolatban, a miniszteri szinten már jóváhagyott javaslattal tovább lehet lépni minősített többségre épülő döntéshozatallal - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken Granadában.

Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóját követően Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megerősítette, hogy elutasította a csúcstalálkozóról kiadni tervezett közös nyilatkozatnak azt a részét, amely a migrációval foglalkozott. Orbán Viktor kormányfő már az értekezletre érkezve jelezte, hogy nincs esélye semmilyen megállapodásnak azt követően, hogy az egyhangúságról szóló korábbi megegyezést követően miniszteri szinten minősített többséggel erőszakolták át a paktum szövegét.

Morawiecki elmondta azt is, hogy granadai kétoldalú találkozóin megértést tapasztalt tárgyalópartnerei részéről a lengyel aggályok iránt.

Záró sajtótájékoztatóján Macron úgy foglalt állást, hogy bár Magyarország és Lengyelország a találkozón megismételte elutasító álláspontját az uniós migrációs politikával kapcsolatban, de ez még nem jelenti azt, hogy blokkolnak egy olyan döntést, amelynek minősített többséggel kell megszületnie, nem pedig egyhangúlag. Úgy vélte, a miniszteri szinten elfogadott javaslat további pontosításával mindenképpen előre lehet haladni, konkrét lépéseket lehet tenni a paktummal.

Macron egyúttal üdvözölte, hogy az Európai Bizottság olyan tervezeteket dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik a migránsokat kibocsátó államok, illetve a tranzitországok segítését.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a találkozó után úgy nyilatkozott: érti Magyarország és Lengyelország aggályait, de Olaszország pozíciója az eltérő földrajzi adottságok miatt különbözik az övéktől. A legfontosabbnak szerinte azt kell tekinteni, hogy a migránsokat megakadályozzák az EU területére lépésben, és ebben a tekintetben az elfogadott paktum a korábbiaknál jobb intézkedéseket tartalmaz - vélte.

Meloni Granadában különtalálkozót tartott Olaf Scholz német kancellárral, miután a múlt hónapban nézeteltérés támadt országaik között a földközi-tengeri mentőhajók német finanszírozása miatt. A mostani megbeszélésen mindketten elégedettségüket fejezték ki a migrációs paktum elfogadott változatával, és megegyeztek abban, hogy a jövő hónapban folytatják a személyes egyeztetést.

Scholz sajtótájékoztatóján azt is kijelentette: a paktum miniszteri szinten megszavazott változata már "megkötöttnek" számít, egy-egy tagország vétójával nem lehet blokkolni.

A csúcstalálkozó másik témájával, a bővítéssel kapcsolatban Scholz úgy nyilatkozott: az EU-n belül is meg kell állapodni az új tagok befogadásához szükséges lépésekről.

Macron kijelentette, hogy a jelenleginél gyorsabban haladna a bővítéssel, de egyelőre még nem tartanak döntéseknél, hanem a következő időszak teendőit igyekeznek meghatározni. Úgy vélte, abban konszenzus mutatkozik az EU-tagállamok vezetői között, hogy az unióról alkotott egész geopolitikai kép gyökeres átalakuláson megy keresztül.

Címlapról ajánljuk
„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Úgy tűnik túlnyugtattuk magunkat azzal, hogy a digitalizáció majd megoldja a karbonkibocsátás problémáját. Levél helyett e-mail, fióki kiszolgálás helyett online ügyfélszolgálat és mobilapplikáció, újság helyett digitális hírportál. Ezek a lépések valóban csökkentették a különböző szolgáltatások, tartalmak karbonkibocsátását, de nem szüntették meg. Ráadásul itt az AI, ami offline sosem létezett, tehát új szereplőként csatlakozott be a digitális térbe, elképesztő környezeti lábnyommal. Persze honnan tudnánk mindezt, ha a kibocsátást nem, vagy csak részben mérjük? Ezen a szemléleten fog gyökeresen változtatni az SBTi által megfogalmazott új ajánlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×