Infostart.hu
eur:
366.96
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
2023. július 21-én, egy sajtóbejáráson készült kép a radioaktív elemektől nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – Advanced Liquid Processing System) megtisztított hűtővíz óceánba engedésére szolgáló csővezetékekről a Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCH) által üzemeltetett, a 2011-es földrengést követő szökőárban megsérült fukusimai Daiicsi atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) július 4-én közzétett jelentése szerint nem veszélyezteti a környezetet a nukleáris katasztrófa sújtotta erőműben kezelt víz óceánba engedése.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Majama Kimimasza

Aszódi Attila válaszol, van-e ok pánikra a tengerbe engedett radioaktív víz miatt

Japán megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését. Az eljárásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt.

A több mint tíz éve megsérült három fukusimai reaktor fűtése nyitott módon történik: vizet táplálnak a rendszerbe, ami áthalad a sérült üzemanyagon, ott mindenféle radioaktív anyagokat old ki, majd ez a víz összegyűlik az épületek aljában, majd onnan szivattyúzzák ki a szakemberek – ismertette röviden az eljárást Aszódi Attila, megjegyezve: az épületekbe beszivárog a talajvíz és beesik az eső is, ami tovább növeli a hulladékvíz mennyiségét. Miután a víz radioaktívan erősen szennyezett, a kibocsátás nem lehetséges, ezért végül tartályokban tárolják.

A japánok elmondása szerint nagyjából 1,370 millió köbméternyi tárolókapacitással rendelkeznek, aminek mostanra csaknem a száz százaléka megtelt. Most ezt a nagy mennyiségű, 62 izotóptól ugyan megszűrt, de tríciummal továbbra is fertőzött vizet egy tengerfenéken fekvő csővezetéken át juttatják a tengerbe, egy kilométerre a parttól. A dékán megjegyezte, a trícium miatt a vizet tovább hígítják, így az ivóvízre vonatkozó határértékkel azonos koncentrációban kerül az óceánba, emiatt

akár 30 évet is igénybe vehet, mire az említett 1,370 millió köbméternyi víztől – ezen a módon – meg tudnak szabadulni.

A szigorú előírások a környező országokat nem nyugtatták meg, emiatt tiltakozásuknak adtak hangot. Arra a kérdésre, hogy vajon meg lehet-e állapítani, hogy a környező tengerek tríciumtartalmát mennyivel növeli meg a japán kibocsátás, Aszódi Attila azt válaszolta, hogy a visszabocsátási pont közvetlen környezetében egy-két becquerel/köbméterrel megnövekedhet az izotóp aktivitási koncentrációja, távolabb semmilyen mérhető hatása nem várható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy

a trícium amúgy is megtalálható a természetben,

hiszen a világűrből érkező nagy energiájú részecskék reagálnak a légkörben lévő atomokkal, majd a csapadékkal a felszínre hullanak, és bekerülnek természetes vizeinkbe – mondta a szakértő, arra is felhívva a figyelmet, hogy a tríciumra vonatkozó aktivitáskoncentráció-korlát az ivóvízben literenként 1500 becquerel, a tengerekben ennek viszont csupán a „töredéke” található meg.

A dékán arra is kitér, hogy miután az alacsony energiás, „lágy” béta-sugárzást kibocsátó izotóp a víznek a „része”, bekerülve a szervezetbe a vízhez hasonlóan gyorsan kiürül. A trícium biológia felezési ideje 2-14 nap, tehát ha fel is vesszük, egy-két héten belül kiürül az emberi szervezetből. Aszódi Attila szerint ezért a japán kibocsátás a környező országok lakosságát nem veszélyezteti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×