eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
2023. július 21-én, egy sajtóbejáráson készült kép a radioaktív elemektől nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – Advanced Liquid Processing System) megtisztított hűtővíz óceánba engedésére szolgáló csővezetékekről a Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCH) által üzemeltetett, a 2011-es földrengést követő szökőárban megsérült fukusimai Daiicsi atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) július 4-én közzétett jelentése szerint nem veszélyezteti a környezetet a nukleáris katasztrófa sújtotta erőműben kezelt víz óceánba engedése.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Majama Kimimasza

Aszódi Attila válaszol, van-e ok pánikra a tengerbe engedett radioaktív víz miatt

Japán megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését. Az eljárásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt.

A több mint tíz éve megsérült három fukusimai reaktor fűtése nyitott módon történik: vizet táplálnak a rendszerbe, ami áthalad a sérült üzemanyagon, ott mindenféle radioaktív anyagokat old ki, majd ez a víz összegyűlik az épületek aljában, majd onnan szivattyúzzák ki a szakemberek – ismertette röviden az eljárást Aszódi Attila, megjegyezve: az épületekbe beszivárog a talajvíz és beesik az eső is, ami tovább növeli a hulladékvíz mennyiségét. Miután a víz radioaktívan erősen szennyezett, a kibocsátás nem lehetséges, ezért végül tartályokban tárolják.

A japánok elmondása szerint nagyjából 1,370 millió köbméternyi tárolókapacitással rendelkeznek, aminek mostanra csaknem a száz százaléka megtelt. Most ezt a nagy mennyiségű, 62 izotóptól ugyan megszűrt, de tríciummal továbbra is fertőzött vizet egy tengerfenéken fekvő csővezetéken át juttatják a tengerbe, egy kilométerre a parttól. A dékán megjegyezte, a trícium miatt a vizet tovább hígítják, így az ivóvízre vonatkozó határértékkel azonos koncentrációban kerül az óceánba, emiatt

akár 30 évet is igénybe vehet, mire az említett 1,370 millió köbméternyi víztől – ezen a módon – meg tudnak szabadulni.

A szigorú előírások a környező országokat nem nyugtatták meg, emiatt tiltakozásuknak adtak hangot. Arra a kérdésre, hogy vajon meg lehet-e állapítani, hogy a környező tengerek tríciumtartalmát mennyivel növeli meg a japán kibocsátás, Aszódi Attila azt válaszolta, hogy a visszabocsátási pont közvetlen környezetében egy-két becquerel/köbméterrel megnövekedhet az izotóp aktivitási koncentrációja, távolabb semmilyen mérhető hatása nem várható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy

a trícium amúgy is megtalálható a természetben,

hiszen a világűrből érkező nagy energiájú részecskék reagálnak a légkörben lévő atomokkal, majd a csapadékkal a felszínre hullanak, és bekerülnek természetes vizeinkbe – mondta a szakértő, arra is felhívva a figyelmet, hogy a tríciumra vonatkozó aktivitáskoncentráció-korlát az ivóvízben literenként 1500 becquerel, a tengerekben ennek viszont csupán a „töredéke” található meg.

A dékán arra is kitér, hogy miután az alacsony energiás, „lágy” béta-sugárzást kibocsátó izotóp a víznek a „része”, bekerülve a szervezetbe a vízhez hasonlóan gyorsan kiürül. A trícium biológia felezési ideje 2-14 nap, tehát ha fel is vesszük, egy-két héten belül kiürül az emberi szervezetből. Aszódi Attila szerint ezért a japán kibocsátás a környező országok lakosságát nem veszélyezteti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×