Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
317.38
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Arrow 3 izraeli légvédelmi rakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Lyuk a német légvédelemben – most 3,5 milliárd euróért foltozzák be

Békesebb időkben nyáron aligha a legkorszerűbb légvédelmi rendszerkről, illetve rakétákról lenne szó Németországban. Azonban nemcsak a nyár tombol, hanem a háború is Ukrajnában. Olaf Scholz kancellár a többi között ezzel indokolja az Izraellel kötött 3,5 milliárd dolláros fegyverüzletet.

A hét közepén bombaként robbant a hír, hogy Izrael és Németország nagyszabású fegyverüzletet kötött. Noha az erről szóló tárgyalások a két ország védelmi minisztériuma szerint már hónapok óta folytak, az Izrael történetének legnagyobb fegyverüzletéről szóló előzetes megállapodás létrejöttét Izraelben jelentették be.

Az Arrow 3 nevű, rakéták ellen kifejlesztett légvédelmi rendszert közösen hozta létre az izraeli védelmi minisztérium az Amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA), és az Israel Aerospace Industries gyártja. Ez indokolta, hogy izraeli bejelentés szerint szükség volt az Egyesült Államok jóváhagyására is.

A világ legfejlettebb ilyen típusú légvédelmi rendszere az űrben, a földi atmoszférán kívül képes elfogni a ballisztikus rakétákat.

Olaf Scholz kancellár és a német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője máris indokolta, hogy Berlinnek miért van erre szüksége. Közös érvük volt, hogy a rendszer hiánypótló a német légvédelem erősítése érdekében.

Az ARD közszolgálati televízió szerint a a kancellár valójában már korábban is utalt arra, hogy vannak lyukak a német légvédelemben. "Fel kell készülnünk arra, hogy Németországot bármikor megtámadhatják" – hangoztatta a televíziónak adott interjújában a kancellár. Emlékeztetett arra is, hogy Oroszország a kalinyingrádi enklávéba Iszkander típusú rövid hatótávolságú rakétákat telepített, amelyek 500 kilométer hatótávolságban elérhetik a szomszédos országokat, így a többi között észak-, illetve keletnémet területeket is. Ezen kívül Oroszország cirkálórakétáival közel valamennyi európai célpontot elérhet. Rendelkezik továbbá közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, valamint nukleáris fejjel ellátott interkontinentális rakétákkal.

.Hasonlóan nyilatkozott Ingo Gerhartz altábornagy is. A Bundeswehr főfelügyelője szintén azt hangoztatta, hogy vannak rések a német védelemben, és ezeket meg kell szüntetni. Gerhartz szerint ha Németországot nagy hatótávolságú rakétákkal támadnák meg, azok a földi atmoszféra feletti magasságban repülnének.

Az ilyen rakéták elhárítása csakis olyan rendszer képes,, amilyen az Arrow 3 – hangoztatta a főfelügyelő, utalva arra, hogy annak rakétái célba érhetnek ilyen magasságban is.

A Bundeswehr rendelkezik ugyan a többi között Patriot típusú, cirkálórakéták és rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen bevethető rakétákkal, de csak 40 kilométeres távolságig, illetve magasságig. A Patriotokkal csak a berlini kormányzati negyed védhető, az Arrow 3-mal viszont nem csupán a fővárost, hanem az azt körülölelő Brandenburg tartomány is – hangoztatta egy katonai szakértő. Az izraeli rakétalehárító rendszer előnyeivel kapcsolatban a magasságot, a gyorsaságot és a nagy hatótávolságot emelte ki.

Ezzel egy időben látott napvilágot az a felmérés, amely szerint a lakosság többsége nem támogatja, hogy Németország Ukrajnát Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétákkal is segítse. A Taurusokat Kijev már hónapok óta kéri, a német kormány azonban egyelőre nem mondott igent. A koalíció pártjai közül a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP pártfogolja ezt, az SPD, de elsősorban a szociáldemokrata kancellár azonban jóval óvatosabban közelíti meg a kérést. Olaf Scholz kancellár a napokban szögezte le, hogy annak "alapos megfontolására" van szükség.

A megfontolás tárgya az aggodalom amiatt, hogy a Taurusok átadása nem segíti elő a háború befejezését, sőt még inkább elmérgesítheti a konfliktust.

Ezzel kapcsolatban pedig az, hogy Ukrajna a német-svéd fejlesztésű, 400-500 kilométer hatótávolságú rakétákat orosz célpontok ellen vetheti be. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy német lapnak nyilatkozva alaptalannak nevezte a berlini vezetés félelmét.

AZ ARD által ismertetett felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52 százaléka ellenezte a Taurusok átadását, miközben 36 százalék volt mellette. Külön érdekesség, hogy Németország nyugati felében – 40 százalékkal – jóval magasabb volt a Tausok szállítása melletti kiállás, mint az ország keleti felében, ahol a válaszadók csak 21 százaléka támogatta ezt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Bár jelenleg nagyjából járható a Hormuzi-szoros, mégis a lezárásával kapcsolatos félelmek mozgatják továbbra is az olaj árát. A térségben már március óta jelentősen visszaesett a hajóforgalom. De vajon mi mozgatja most leginkább a piacot: a ténylegesen kieső olajmennyiség, vagy az a kockázat, hogy a Hormuzi-szoroson bármikor újabb zavar keletkezhet? A lehetséges forgatókönyvekről Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője beszélt az InfoRádióban.

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Állampapírok, befektetési alapok, vagyonadó: mi jön a magyarok féltett megtakarításainál? – Holnap kiderül

Állampapírok, befektetési alapok, vagyonadó: mi jön a magyarok féltett megtakarításainál? – Holnap kiderül

Hogyan alakul át a magyar állampapírpiac, és milyen szerepet szán az ÁKK új vezetése a lakossági megtakarítóknak? Mi lesz a gazdagok pénzével a vagyonadó és a vagyonkezelési struktúrák változásai közepette? Milyen piaci környezetben kell helytállniuk a hazai alapkezelőknek, és mik lehetnek a következő időszak legnyerőbb befektetései? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ azok, akik regisztrálnak a Portfolio szeptember 23-ai Future of Finance 2026 konferenciájára. Velünk lesz a témában Balogh Csaba az Államadósság Kezelő Központtól, Kadocsa Péter a VIG Alapkezelőtől, Samu János a Concorde-tól és Vízkeleti Sándor az Amundi Alapkezelőtől, ám a lista messze nem teljes.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×