eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Arrow 3 izraeli légvédelmi rakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Lyuk a német légvédelemben – most 3,5 milliárd euróért foltozzák be

Békesebb időkben nyáron aligha a legkorszerűbb légvédelmi rendszerkről, illetve rakétákról lenne szó Németországban. Azonban nemcsak a nyár tombol, hanem a háború is Ukrajnában. Olaf Scholz kancellár a többi között ezzel indokolja az Izraellel kötött 3,5 milliárd dolláros fegyverüzletet.

A hét közepén bombaként robbant a hír, hogy Izrael és Németország nagyszabású fegyverüzletet kötött. Noha az erről szóló tárgyalások a két ország védelmi minisztériuma szerint már hónapok óta folytak, az Izrael történetének legnagyobb fegyverüzletéről szóló előzetes megállapodás létrejöttét Izraelben jelentették be.

Az Arrow 3 nevű, rakéták ellen kifejlesztett légvédelmi rendszert közösen hozta létre az izraeli védelmi minisztérium az Amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA), és az Israel Aerospace Industries gyártja. Ez indokolta, hogy izraeli bejelentés szerint szükség volt az Egyesült Államok jóváhagyására is.

A világ legfejlettebb ilyen típusú légvédelmi rendszere az űrben, a földi atmoszférán kívül képes elfogni a ballisztikus rakétákat.

Olaf Scholz kancellár és a német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője máris indokolta, hogy Berlinnek miért van erre szüksége. Közös érvük volt, hogy a rendszer hiánypótló a német légvédelem erősítése érdekében.

Az ARD közszolgálati televízió szerint a a kancellár valójában már korábban is utalt arra, hogy vannak lyukak a német légvédelemben. "Fel kell készülnünk arra, hogy Németországot bármikor megtámadhatják" – hangoztatta a televíziónak adott interjújában a kancellár. Emlékeztetett arra is, hogy Oroszország a kalinyingrádi enklávéba Iszkander típusú rövid hatótávolságú rakétákat telepített, amelyek 500 kilométer hatótávolságban elérhetik a szomszédos országokat, így a többi között észak-, illetve keletnémet területeket is. Ezen kívül Oroszország cirkálórakétáival közel valamennyi európai célpontot elérhet. Rendelkezik továbbá közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, valamint nukleáris fejjel ellátott interkontinentális rakétákkal.

.Hasonlóan nyilatkozott Ingo Gerhartz altábornagy is. A Bundeswehr főfelügyelője szintén azt hangoztatta, hogy vannak rések a német védelemben, és ezeket meg kell szüntetni. Gerhartz szerint ha Németországot nagy hatótávolságú rakétákkal támadnák meg, azok a földi atmoszféra feletti magasságban repülnének.

Az ilyen rakéták elhárítása csakis olyan rendszer képes,, amilyen az Arrow 3 – hangoztatta a főfelügyelő, utalva arra, hogy annak rakétái célba érhetnek ilyen magasságban is.

A Bundeswehr rendelkezik ugyan a többi között Patriot típusú, cirkálórakéták és rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen bevethető rakétákkal, de csak 40 kilométeres távolságig, illetve magasságig. A Patriotokkal csak a berlini kormányzati negyed védhető, az Arrow 3-mal viszont nem csupán a fővárost, hanem az azt körülölelő Brandenburg tartomány is – hangoztatta egy katonai szakértő. Az izraeli rakétalehárító rendszer előnyeivel kapcsolatban a magasságot, a gyorsaságot és a nagy hatótávolságot emelte ki.

Ezzel egy időben látott napvilágot az a felmérés, amely szerint a lakosság többsége nem támogatja, hogy Németország Ukrajnát Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétákkal is segítse. A Taurusokat Kijev már hónapok óta kéri, a német kormány azonban egyelőre nem mondott igent. A koalíció pártjai közül a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP pártfogolja ezt, az SPD, de elsősorban a szociáldemokrata kancellár azonban jóval óvatosabban közelíti meg a kérést. Olaf Scholz kancellár a napokban szögezte le, hogy annak "alapos megfontolására" van szükség.

A megfontolás tárgya az aggodalom amiatt, hogy a Taurusok átadása nem segíti elő a háború befejezését, sőt még inkább elmérgesítheti a konfliktust.

Ezzel kapcsolatban pedig az, hogy Ukrajna a német-svéd fejlesztésű, 400-500 kilométer hatótávolságú rakétákat orosz célpontok ellen vetheti be. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy német lapnak nyilatkozva alaptalannak nevezte a berlini vezetés félelmét.

AZ ARD által ismertetett felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52 százaléka ellenezte a Taurusok átadását, miközben 36 százalék volt mellette. Külön érdekesség, hogy Németország nyugati felében – 40 százalékkal – jóval magasabb volt a Tausok szállítása melletti kiállás, mint az ország keleti felében, ahol a válaszadók csak 21 százaléka támogatta ezt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×