A prágai albérletek árszintje megelőzte a bécsit, amire korábban nem volt példa. A régióban egyedül a keleti szomszédnál lehet olcsóbban lakást bérelni, ami tovább növeli a külföldön tanuló magyar egyetemisták költségeit – derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.

A felvételi ponthatárok múlt szerdai kihirdetése után éli meg az egyik legintenzívebb időszakot az egyetemvárosok albérletpiaca. A kereslet az eredmények ismeretében hirtelen megugrik: a főváros kedvelt belvárosi kerületeiben átlagosan 147 ezer forintos havi bérleti díj fizetéssel kell kalkulálni, ezért jellemzően kis garzont lehet elérni, míg a kétszobás lakásokért 215 ezer forintot kérnek. Ugyanez a legfrekventáltabb vidéki egyetemi központokban 100 ezer, illetve 145 ezer forint.

Némi meglepetésre – a régió fővárosai közül hagyományosan a legdrágábbnak számító –

Bécsben tavalyhoz képest csökkentek a bérleti díjak.

A belvárosi kétszobás lakások esetében ez csak minimális 3 százalék körüli árcsökkenés, de a belvárostól távolabb már a tavalyinál akár 20-25 százalékkal kedvezőbb árért is lehet bérelni. A havi bérleti díj a belvárosban átlagosan 880 euró, míg a külső kerületekben az egy hálószobás kis lakás bérleti díja 656 euró – ez átszámolva 327,5 ezer, illetve 245 ezer forint/hó a jelenlegi árfolyam (373 Ft/euró) mellett.

Újabb meglepetés, hogy idén nyáron már Prágában a legdrágább bérelni a térség városai közül: egy kétszobás belvárosi lakás átlagosan 18 ezer cseh korona, ami 380 ezer forint havonta. A városközponttól távolabb is 287 ezer forint a havi bérleti díj átlagosan, tehát itt valamivel jobban járnak azok a diákok, akik nem központi elhelyezkedésű nagy lakást bérelnek. Egy négyszobás lakás forintra átszámolva félmilliós bérleti díjért érhető el, de ha ezt negyedeli a négy bérlő, akkor jóval kedvezőbb áron oldhatják meg a lakhatásukat.

A prágai bérleti díjak egy év alatt 18-20 százalékot emelkedtek, ehhez képest a lengyel főváros kicsit jobban, 20-25 százalékkal drágult. Varsóban a belvárosi kétszobás lakás bérleti díja forintra átszámítva 310 ezer forint egy hónapra, a városközponttól távolabb is 245 ezer forintot kérnek el a bérbeadók. Pozsonyban tavalyhoz képest néhány százalékkal nőtt a bérleti díj (euróban számolva), forintra átszámítva a szlovák fővárosban idén a belvárosi egy hálószobás lakásért átlagosan 246 ezer forintot, a külső városrészben csak 190 ezer forintot kell havonta fizetni (rezsiköltségek nélkül) az ingatlan bérlőjének.

A déli szomszédoknál is drágult a lakhatás

Ljubljanában és Zágrábban is 8-12 százalék között drágultak a bérlakások egy év alatt a numbeo.com adatai szerint. A szlovén fővárosban 225 ezer forintért lehet a belvárosban lakni. Ennél kedvezőbb az árszint a külső városrészben, ahol mindez 178 ezer forintot kóstál. Horvátországban már euróban kell fizetni a bérlakásokért, forintban átszámolva gyakorlatilag Ljubljanához hasonló az árszint, legfeljebb néhány ezer forinttal marad el az átlagos bérleti díj.

Ennél relatív kedvezőbbek a bérleti díjak Belgrádban, ahol 188 ezer forintnak megfelelő szerb dinárért tudunk belvárosi kétszobás lakást bérelni, de aki nem ragaszkodik a központhoz, az ennél harmadával kevesebbért talál ugyanekkora lakást.

Kolozsvár jelentős egyetemváros, a bő 400 ezer főt számláló agglomerációjával a régiós mezőnyben kiemelkedő metropolisz. Ennek ellenére 177 ezer forintnak megfelelő román lejért lehet átlagosan lakást bérelni a városközpontban, a külső kerületekben pedig ugyanez 122,5 ezer forintba kerül havonta.

Tavalyhoz képest Kolozsváron is 10 százalék közeli volt a bérleti díj emelkedése. Egy kolozsvári lakásnál nem sokkal drágábbak a román főváros albérletei sem: Bukarestben egy belvárosi kétszobás lakás bérleti díja átlagosan 185 ezer forint. Bécs, Prága, illetve Varsó 30-40 százalékkal drágább Budapestnél, míg

Ljubljanában vagy Zágrábban a magyar fővároshoz hasonló szinten lehet lakást bérelni.

Ezzel szemben Belgrád, Bukarest, vagy Kolozsvár lakásait 20-25 százalékkal olcsóbban lehet kivenni – legalábbis, ami az átlagos bérleti díjakat illeti, hiszen ahogy Budapesten vagy a vidéki egyetemvárosokban, úgy a környező országok városaiban is egy-egy konkrét ügyletben akár az átlagtól 10-30 százalékos eltérés is lehetséges.