eur:
411.28
usd:
397.82
bux:
79614.11
2024. november 22. péntek Cecília
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Abdullah Shahid Maldív-szigeteki külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szijjártó Péter: tovább nő Közép-Európa jelentősége az ukrajnai gabonatranzitban

A külügyminiszter az ENSZ közgyűlése előtt mondott beszédében a konfliktus diplomáciai megoldását sürgette.

Szijjártó Péter szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának előző napi ülésén nyilvánvalóvá vált ismét, hogy két teljesen különböző megközelítés él a nemzetközi porondon az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A háborúpárti álláspont képviselői attól sem riadnak vissza, hogy a konfliktus eszkalációjával fenyegető nyilatkozatokat tegyenek, míg a világ döntő többsége azt szeretné, hogy véget érjenek a harcok, hiszen a helyzet árát mindenki fizeti, így hazánk is, miközben a magyarok semmilyen felelősséggel nem bírnak ebben az ügyben.

"Ehhez képest tegnap ismételten elhangzottak olyan nyilatkozatok, a transzatlanti világ képviselői olyan beszédeket, állásfoglalásokat mondtak itt el, amelyek egyértelműen a háború folytatását jelzik előre, egyértelműen eszkalációs kockázatokkal járnak" - jelentette ki a külügyminiszter.

"Én azt gondolom, hogy a feladat továbbra is világos. A békepárti tábor hangerejét fel kell csavarni, és világossá kell tenni, hogy

a világ döntő többsége most már végre békét akarna" - vélekedett.

"Akármennyien támadnak minket, akármilyen komoly nyomást helyeznek ránk, akármilyen kritikákkal kell szembenéznünk, mi, magyarok továbbra is kitartunk a béke mellett" - tette hozzá.

Szijjártó Péter élesen visszautasította luxemburgi kollégája vádjait, amelyek szerint Magyarország nem elég szolidáris, és azt hangoztatta, hogy Jean Asselborn "kedvenc sportága a magyarok kritizálása".

"Mi, magyarok több mint egymillió menekültet fogadtunk be Ukrajnából. Nem vagyok pontosan tisztában a luxemburgi számmal, de valószínűleg nem ér ennek a közelébe" - mondta. "Mi olyan nemzetet képviselünk, amelynek tagjai egyre növekvő számban meghalnak a háborúban. Feltételezem, és egyúttal remélem is, hogy még egyetlenegy luxemburgi sem halt meg az ukrajnai háborúban, és nem is fog meghalni, ezt kívánom" - fűzte hozzá.

A miniszter a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás összeomlásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy annak önmagán túlmutató jelentősége volt, és kissé enyhítette a konfliktus negatív kihatásait a világ számos könnyen destabilitálható pontján. Mint tudatta, ennek nyomán

tovább fog nőni Közép-Európa jelentősége az ukrajnai gabonatranzitban, Magyarország pedig komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre ennek elősegítése céljából.

Aláhúzta mindazonáltal, hogy itt a gabona átengedéséről van szó Afrika és a Közel-Kelet felé, hogy ezen térségekben ne alakuljon ki élelmezési válság, amely újabb migrációs hullámokkal, s így a terrorveszély erősödésével járhatna. Azt ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy az ukrán gabona Közép-Európában okozzon piaci zavarokat, mivel a szomszédos állam termelőinek nem kell megfelelniük az európai uniós előírásoknak - szögezte le.

"A tranzitútvonalakat Közép-Európában nyitva tartjuk, de azt nem fogjuk elfogadni, hogy emberiességi meg humanitárius szempontokra való hivatkozással üzleteljenek Magyarországon" - emelte ki. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ENSZ Közgyűlésén kedden hangot fog adni annak, hogy már több mint ötszáz napja kizárólag a háborúról zajlik a vita a nemzetközi szervezetekben, márpedig itt lenne az ideje annak, hogy a békéről is szó legyen.

"Ahhoz, hogy béke legyen, ahhoz nyilvánvalóan fegyverszünet kell, ahhoz tárgyalások kellenek, s aztán békemegállapodás kell" - közölte. Ennek kapcsán

üdvözölte a diplomáciai rendezést célzó erőfeszítéseket, és kijelentette, hogy az ENSZ-nek végre platformot kellene biztosítania a békéről szóló diskurzusnak is.

"Nagyon sok szövetségesünk van ebben a kérdésben, hiszen a globális többség békét akar (..) A globális többségnek mi is a részesei vagyunk, mindannyian békét szeretnénk, és itt lenne az ideje, hogy ennek a béketábornak a hangját fel tudjuk csavarni New Yorkban is" - jelentette ki.

Végül a vállalatvezetőkkel folytatott tárgyalásairól szólva aláhúzta, hogy óriási a nyomás az amerikai és német cégeken, sokszor zsarolásnak vannak kitéve, hogy ne vigyék Magyarországra a beruházásaikat, mert a berlini és washingtoni liberális vezetés nem ért egyet a magyar emberek által szabott iránnyal.

"Jól látszik, hogy a beruházó vállalatokat ez a legkevésbé sem zavarja, mind a német, mind az amerikai beruházások folyamatosan gyarapodnak (...) Remélem, hogy ma is egy-két újabb amerikai vállalati beruházásról Magyarországra meg tudok állapodni" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×